Megfeszített munka zajlott a covidosztályokon a járvány idején. Akkor a koronavírus miatt volt szükségállapot az egészségügyben, most az orvoshiány miatt – mondta az RTL Híradónak Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke, amikor a kormány újabb terveit kommentálta. Azzal kapcsolatban keresték, hogy egy új rendelettervezet szerint januártól havi 20 órányi, állami intézményben töltött munkára köteleznék a magánellátásban dolgozó orvosokat, szakorvosokat is, ha meg akarják tartani az engedélyüket. Szijjártó László szerint ez a terv egy sunyi, alattomos módszerrel erőszakosan próbálja a kollégákat az állami ellátásba behozni.
Elmondta, továbbképzésre eddig is szükség volt az orvosi engedély meghosszabbításához, de ahhoz évi hatvan órát kellett dolgozni. Itt most havi 20 óráról van szó, amiért nem járna fizetés sem, legalábbis a tervezetben erről nem esik szó. Az osztályvezetőként is dolgozó orvos szerint nyílt párbeszédre volna szükség, arra, hogy nyíltan kimondják, itt nagyon nagy baj van. „Kimondják, hogy szükségállapot van, és szükség van a magánellátásba távozott kollégákra is, hogy a rendszer még elfogadható módon tovább működtethető legyen. És meg kellene őket kérni vagy más módon motiválni, hogy visszajöjjenek. Nyilvánvalóan lehet kényszeríteni bárkit, ezt úgy hívjuk, hogy rabszolgamunka, ennek megvannak a maga következményei” – fogalmazott.
A magánszolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület munkatársa, Láncz Róbert azt mondja, ők készen állnak az együttműködésre az állami szektorral. A közellátás kapacitáshiánnyal küzd. Kapacitásellátási problémák vannak. Ez a rendelettervezet is számunkra azt erősíti, hogy ez eléggé akut dolog – mondta. De azt is mondta, hogy ez a rendelet egyelőre csak kérdéseket vet fel számukra. Például, hogy a havi húszórás munkát milyen módon, milyen helyszínen, és milyen alá-fölé rendeltségi, illetve kapcsolati rendszerben kell ledolgozni.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége hétfő este a Facebookon azt írta, az orvosoknak címezve, hogy érzik és értik azt a feszültséget, amit a megjelent rendelettervezetek okoznak. „Ígérjük, hogy az az attitűd és az az orvosokról alkotott kép, amit a törvény és rendeletei kirajzolnak, nem marad válasz és az orvostársadalom erejét megmutató reakció nélkül. A MOK elnöksége most szakértők bevonásával és valamennyi területi szervezet véleményét kérve dolgozik a szakmailag megalapozott, a tagság érdekeit képviselő véleményezésen, amit szokás szerint megosztunk Veletek is. Feladatunk elmagyarázni a társadalomnak, hogy ezek a jogszabályok milyen kiterjedten rombolják Magyarország egészségügyét. Kérünk mindenkit, hogy kövesse a fejleményeket, véleményével, javaslatával keresse a területi szervezetét. A hivatalos írásos véleményen túlmenően február 4-én a rendkívüli Országos Küldöttközgyűlésen döntünk az orvostársadalom közös fellépésének formájáról” – írták.
A tervek szerint január elsejétől már életbe lép az új rendszer, így már csak néhány munkanapja maradt a kormánynak kidolgozni a részleteket és meghallgatni az érintetteket.
Nem csak ez a kormányzati elképzelés borzolja a kedélyeket az orvosok körében. „Vízválasztó a most kialakult helyzet. A 2020-ban elfogadott nagy orvosbéremelés után egyeztetés nélkül kaptunk egy egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amiből akkor sikerült töröltetni a vezényelhetőséget és az alapbérek mínusz 20 százalékos eltérítését. A mostani törvénycsomaggal ezeket vezették vissza. Akkor azért nem állt fel sok orvos, mert ezek a vitatott kérdések kikerültek a törvénytervezetből. Akkor nem lett nagy baj, most viszont tényleg nagy baj van. Néhányan ugyan a bevezetéskor nem léptek be az egészségügyi jogviszonyba, de utána visszaszivárogtak, mert megérte nekik: sokakat megnyertünk a béremeléssel. Most talán a többszörösét fogjuk elveszíteni. Főleg a fiatalabb orvosok körében várható felmondáshullám, de az idősebbek is elégedetlenek” – mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a 24.hu-nak adott interjújában.
