Rendőri leszerelések és globális minimumadó a fókuszban a parlamentben

Rendőri leszerelések és globális minimumadó a fókuszban a parlamentben

Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. június 14-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kormány a nagy multicégeket támogatja a magyar családok helyett, ezért nem fogadja el a globális minimumadót – többek között ezzel bírálták ellenzéki képviselők a kabinetet az Országgyűlés hétfői ülésén a napirend előtti felszólalásokban. Szembesítették a kormányt azzal is, hogy még csak néhány napja mondhatnak fel a rendőrök és máris 300-an jeleztek ilyen irányú szándékukat. De Kövér László sem maradt szótlan, már azelőtt figyelmeztette a DK-s Arató Gergelyt, hogy egyáltalán megszólalt volna.

globális minimumadóról beszélt napirend előtti felszólalásában Ungár Péter. Az LMP-s politikus szerint ugyanis a kormány szuverenitási kérdésként állítja be ezt a témát, ugyanakkor valójában arról van szó, hogy nem akarják a terheit megemelni azoknak a cégeknek – például az Audinak –, amelyeket a stratégiai szerződésekkel kivettek a közteherviselés terhe. Vagyis valójában a német tőkét szolgálják ki. Külön kitért rá, hogy meg kell nézni: mennyi terhet kell elviselnie a nagy német autócégeknek és mennyit például egy magyar fodrásznak.

Fónagy János államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, a kormány számára meghatározó, hogy az embereknek legyen munkájuk, ebben pedig szerepük van a német nagyvállalatoknak is. A jelenlegi háborús helyzetben pedig mindent megtesznek, hogy ne a magyar emberek, hanem a multik fizessék meg a konfliktus árát, ezért vezették be az árstopokat is. Konkrétan a globális minimumadóra rátérve pedig arról beszélt, hogy a baloldal rácsatlakozott erre a kampányra, vagyis „állandóan adóemelésen törik a fejüket”. Itt ugyanis nem az extraprofitot terhelné plusz adó, hanem „meg kellene duplázni a vállalkozások adóterheit”.

A Párbeszédes Tordai Bence volt a következő felszólaló, aki a június 19-i apák napjáról beszélt, amely pártokon felülállónak tűnik, hiszen Karácsony Gergely és Novák Katalin is megemlékezett róla. Az apai pótszabadság megemelését sürgette így, amely 10, ikrek esetén 14 nap lenne.

Vitályos Eszter államtitkár válaszában arról beszélt, hogy Magyarország élen jár a szülési szabadság hosszában és az apák is mehetnek GYES-re és GYED-re. Majd a családok érdekében hozott intézkedéseket sorolta, például az adóvisszatérítést, de a minimálbér emelését is itt említette. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy az apai szabadság emelésével egyetértenek-e.

A Mi Hazánk-os Dócs Dávid azzal kezdte, hogy a rend egy erős állam alapja, legalábbis annak kellene lennie. A rendőrök ugyanakkor fáradtak és alul motiváltak, hiszen szakmai és anyagi megbecsülésükről nem gondoskodik az állam. Majd lapunk korábbi cikkére hivatkozott, miszerint június 1. és 8. között összesen 299 hivatásos állományú rendőr nyújtotta be lemondási kérelmét. Ez ugyanakkor szerinte még csak a kezdet. Kitért rá, hogy sokaknak a határon kell szolgálatot teljesíteniük, ahol sokszor rájuk támadnak, még akár éles lőfegyvert is rájuk fognak.

Válaszában Rétvári Bence ugyanakkor arról beszélt, hogy a Mi Hazánk eddig a jogszabályokat megszedve és kijátszva provokálta a rendőrséget. Különböző jogellenes cselekményekkel magukra irányították a figyelmet: megszegték a járványügyi szabályokat, a covid alatt tüntetést tartottak. A kormánypárti politikus a felmondások kapcsán pedig inkább örömét fejezte ki, mert az említett szám el sem éri az egy százalékot. Mindez annak köszönhető, mert szerinte morális és anyagi értelemben is megbecsülték az állományt.

Az MSZP-s Komjáthi Imre következett, aki azt hangsúlyozta, hogy a kormány ne a közalkalmazottakon spóroljon és ne készüljön tömeges kirúgásra. Mindeközben Orbán Viktor fizetését megduplázták, a kormánytagoknál pedig eltörölték a bérplafont. Ezért azt követelte, hogy a NER-es oligarchák is vegyék ki a részüket terhekből.

Dömötör Csaba reagált azzal, hogy itthon a bérből és fizetésből élők számíthatnak a kormányra. Majd egyértelművé tette, hogy az államigazgatásban nem készülnek semmilyen leépítésre. Végül a háborús helyzetről és a gazdaságot nehezítő szankciós politikáról beszélt, a gazdasági nehézségekre ugyanis az a legmegfelelőbb válasz szerinte, ha a békét tűzik ki célként.

A momentumos Hajnal Miklós személyesen korábbi ellenfelét, Fürjes Balázst szólította meg, aki ugyan nem volt bent az ülésteremben. Mindenesetre olyan témákat hozott fel, amelyeket korábban ő is fontosnak gondolt: a Hegyvidék és bel-Buda fejlesztését, kiemelten az egészségügyi rendszert. A János kórházra tért rá, amelynek felújítása évek óta húzódik.

Rétvári Bence válaszában fellengzősnek, nagyképűnek nevezte a momentumos képviselő korábbi választási kampányát. Majd azzal folytatta, hogy éppen a Momentum volt az, amely nemrég megakadályozta a Fővárosi Közgyűlés ülését, mert „összevesztek a DK-val önkormányzati helyeken”.

 

A jobbikos Lukács László György az árstopról, az extraprofitadóról és az inflációról beszélt. Bírálta, hogy az árstop alá eső termékek sok üzletben elérhetetlenek, míg az extraprofitadót a nagy cégek áthárítják az ügyfelekre. Ezért az alapvető élelmiszereknél 0 százalékos áfát sürgetett.

Tállai András erre válaszul nemzetközi példákat hozott, például Horvátországot, ahol szintén döntöttek az árstop mellett. Majd arról beszélt, hogy több élelmiszer áfáját 5 százalékra csökkentették, ezt ugyanakkor a Jobbik nem támogatta.

A Demokratikus Koalíció politikusa, Arató Gergely következett, akit Kövér László már előre figyelmeztetett, hogy felszólalásban ne sértse meg se a törvényhozást, sem pedig a kormányt. Az ellenzéki képviselő ezt megköszönte, majd jelezte, hogy nem veszi figyelembe és él a képviselői szólásszabadságával.

A DK-s politikus felszólalásában arról beszélt, hogy 400 forint az euró, az élelmiszerek drágulnak, eközben a kormány a globális multicégeket védi. Ungár Péterhez hasonlóan kritizálta, hogy a magyar kormány nem akarja őket megadóztatni vagyis nem akarja elfogadni a globális minimumadót.

Dömötör Csaba nevetségesnek nevezte, hogy a nagyvállalatokat védenék, hiszen éppen a kormány vonta be őket a multiadóval a teherviselésbe. Majd arról beszélt, hogy a baloldal adót akar emelni.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben