Megjelent az a kormányrendelet, amely a tanárok és diákok számára is meghatározza az iskolából kitiltott vagy ott csak korlátozottan használható tárgyak listáját, és a kezelésükre vonatkozó szabályokat. A csütörtöki Magyar Közlönyben publikált szabályozás a mobiltelefonok, az internetelérésre alkalmas eszközök, a kép- és hangfelvevők (így a felsorolt tulajdonságokat egyesítő okostelefonok) használatát korlátozza. A tiltott tárgyak esetében a kábítószerek mellett a „közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket” említi. Utóbbiak listáját pedig egy másik kormányrendelet határozza meg –ilyennek számít például a rugóskés, gázspré, elektromos sokkoló, az ólmos- és gumibot.
A rendeletet több szakember is kritizálta: a Telexnek nyilatkozó oktatástechnológiai szakértő, Horváth Ádám szerint a szigorítás egyszerűen összemossa a mobileszközök és a drogok, illetve a fegyverek használatát. Problémásnak tartja a szigorítást Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is, akit lapunk kérdezett meg.
„A telefonok észszerű, civilizált használatát kell megtanítani a diákoknak, különösen egy olyan világban, amikor az okoseszközök már a mindennapjaink szerves részét jelentik” – mondta a kormányrendeletről lapunknak az elnök, aki például semmi problémát nem lát abban, ha a gyerekek matematika órán – persze, nem vizsgán vagy dolgozat közben – számológép funkciót vagy függvénytáblát használnak a mobilon. Sokkal nagyobb gond az, ha poénból olyan tartalmakat töltenek fel a közösségi oldalakra, ami törvényellenes, és egy kamasz nem feltétlenül tudja, hogy tilosban jár. „Azt, hogy ugyanaz az eljárás vonatkozik a okoseszközökre az általános iskola első osztályától a gimnázium végéig, nem tartom életszerűnek, sokkal jobb, ha minden iskola maga szabályozza a mobilhasználat lehetőségeit – vélte Horváth Péter.
A Nemzeti Pedagógus Kar részéről ezeket a megválaszolatlanul hagyott kérdéseket a rendelet véleményezésekor is feltették, amire ezúttal elég időt hagyott a kormány. Más kérdés, hogy aggályaikkal a törvényalkotó nem foglalkozott: a szabályozás így sem pontosítja, pontosan kinek a dolga lesz a leadott digitális eszközök megőrzése, visszaadásuk hogyan és hol kell tárolni azokat.
Horváth Péter szerint ennél egyértelműbb rendelkezés vonatkozik a tiltott tárgyakra. „Elvárható, hogy ezek ne kerüljenek be egy iskolába; persze egy tanárnak nincs joga a motozáshoz, nem is lenne szerencsés. Ha felmerül a gyanú, hogy valakinél veszélyes tárgy lehet, felszólíthatjuk annak leadására, és ha ennek nem tesz eleget, értesítjük a rendőrséget, vagy – ha dolgozik az iskolában – akkor a helyi iskolaőrt, és a szülőket”.
Szintén a közelmúltban jelent meg a törvénytervezet, mely szerint a pedagógusoknak vizsgázniuk kell a Nemzeti Alaptantervből (NAT). A szakmai véleményezésre hagyott idő ebben az esetben még nem járt le, ám Horváth szerint itt is elég lenne csupán egy tudásfrissítés, a számonkérés helyett. – Ne felejtsük el, hogy a NAT 2020-ban lépett életre. Azóta minden iskola a kerettantervek és a NAT alapján készítette el a fenntartó által is jóváhagyott helyi tantervet, amelyet követve a pedagógusok megírták a saját, többszörösen ellenőrzött tanmeneteiket. Ha valaki négy év után akarja vizsgával ellenőrizni a felkészültségünket, azt megkésett ötletnek tartom. A jól megszerkesztett 10 órás továbbképzés ennek ellenére nem lenne rossz ötlet, hiszen vannak, akik most kezdenek, illetve most jönnek vissza akár több éves kihagyás után a pályára. A vizsgázást, figyelembe véve, hogy az egyébként is többletfeladatot jelentő TÉR (a tanárok teljesítményértékelő felülete- a szerk.) is elindul, nem tartom szükségesnek – mondta Horváth Péter.
