„Perverz, mazochista hülyék gyülekezete vagyunk” – folytatódik az SZFE szabadságharca

„Perverz, mazochista hülyék gyülekezete vagyunk” – folytatódik az SZFE szabadságharca

Free SZFE feliratú tábla a Színház- és Filmművészeti Egyetemért rendezett Kossuth téri tüntetésen 2020. július 3-án (Fotó: Malatinszky Dávid)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói önkormányzata (HÖK) új videóban állt ki az intézmény függetlensége mellett. A Facebook-oldalukra hétfőn délelőtt feltöltött alkotásban a hallgatók hangsúlyozzák, az eredményeik igazolják, hogy mekkora szükség van az SZFE-re a szakmán belül, a fővárosban és vidéken egyaránt. Az oktatás minőségét véleményük szerint a nemzeti és nemzetközi díjak tömege igazolja.

Kiemelik, hogy az SZFE volt az egyetlen olyan intézmény, amelynek hallgatóit három egymást követő évben (2016-2018) is Diák Oscar-díjra jelölték. Két éve, 2018-ban Kovács István meg is kapta az arany szobrot Ostrom című diplomafilmjéért.

A nemzedékek tudását a mester-tanítvány viszony örökíti tovább, a professzorok gyakran legkiválóbb tanítványaikat veszik maguk mellé tanársegédnek – hallható a HÖK videójában. Ez Ódry Árpád, Várkonyi Zoltán, Hegedűs D. Géza és ifjabb Vidnyánszky Attila egymás kapcsolódó pályaívében is látható – teszik hozzá. Az SZFE generációkon átívelő örökségét most „politikai-ideológiai céloktól vezérleve lerombolják”. A hallgatók azonban nem hagynák, hogy „az egyetem szabadságharcát sárba tiporja a hatalom”.

Mint ismert, a kormány májusban jelentette be, hogy új modellben kívánja tovább működtetni az SZFE-t: alapítványi formába szervezik az egyetemet, vagyis egy erre a célra létrehozott grémium kezébe kerül a felsőoktatási intézmény egész vagyona, ingatlanai és főbb döntési körei. – Az intézmény társadalmi-gazdasági környezete és a felsőoktatás ágazati irányítása olyan kihívásokat támaszt, amelyeket csak egy korszerűbb működési modellben lehet legyőzni. Az átszervezéssel az egyetem képessé válhat arra, hogy feladatellátása megfeleljen a minőségi elvárásoknak – indokolta a döntést az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A tervről az egyetemet nem tájékoztatták, a vezetőség is csak a hírekből értesült a döntésről, amelynek nyomán tüntetéseket és tiltakozó megmozdulásokat szerveztek a hallgatók, több művész pedig nyílt levélben állt ki az intézmény függetlenségéért. Eredményt azonban nem értek el, az Országgyűlés július 3-án megszavazta a modellváltást.

Július 31-én az ITM egy közleményben gondosan elrejtve hozta nyilvánosságra, hogy a kuratórium élére Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója került. A direktor korábban egy interjúban már utalt rá, hogy megszólították a kuratórium ügyében, de konkrétumokat akkor még nem említett. Nem volt meglepő a kinevezése azért sem, mert a Magyar Teátrumi Társaság vezetőjeként többször bírálta élesen az SZFE-t, mondván elavult, alacsony színvonalú oktatás jellemzi az egyetemet, épületeinek minősége siralmas, munka és oktatási körülményei gyászosak, nemzetközi tevékenysége gyengül, a hallgatók pedig nem szolgálják ki a magyar kőszínházi hálózatot.

A kuratórium tagjai egyébiránt Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a Slovnaft Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója.

– A névsor világossá tette, hogy a kuratórium megbízója sem a kurátorok személyére tett javaslatainkat, sem a kiválasztásukra kidolgozott szakmai szempontrendszerünket nem vette figyelembe. Szemben a korábban lebegtetett lehetőséggel az egyetem egyetlen képviselője sem kapott helyet a testületben – írta az egyetem szenátusa a nevek nyilvánosságra kerülését követően kiadott közleményében. – Vidnyánszky Attila személyében olyan elnök kapott felhatalmazást, aki nyilatkozataival évek óta következetesen és céltudatosan rombolja egyetemünk hírnevét – tették hozzá. Véleményük szerint „a modellváltás valódi célja nem az oktatás korszerűsítése, színvonalának emelése, hanem a minőséget és a hagyományokat semmibe vevő erőszakos térfoglalás, a szabad gondolat korlátozása”.

A kuratóriumi bejelentés miatt felmondott az egyetemen Zsámbéki Gábor Kossuth-, és Jászai-díjas rendező, aki 1979 óta oktatott színészosztályokat, illetve Gáspár Máté, az SZFE Elméleti és Művészetközvetítői Intézet vezetője is.

Vidnyánszky kinevezése ellen közleményben tiltakozott a HÖK is, a hallgatói önkormányzat elnöke, Csernai Mihály lapunknak elmondta, bár jogi eszközök nincsenek a kezükben, a „nyomásgyakorlás mint eszköz viszont talán hatásos lehet”. Hozzátette, a végsőkig küzdenek az álláspontjukért.

– A mai színházi életünk pápája Vidnyánszky Attila. Őt ugyan nem a magyar színházi élet nagyjai választották meg, hanem ő maga nevezte ki saját magát és ezt szentesítette a hatalom. És nem csak azzal lett a magyar színházi élet pápája, hogy az alapítvánnyá alakított SZFE kuratóriumának elnöke lett, hanem hosszú évek óta már ő a magyar színházi élet megfellebezhetetlen vezetője. Most már a kimondottan a pápája. Jár neki a tévedhetetlenség vélelme – reagált Vidnyánszky kinevezésére Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója.

– Egy normális világban az intézményt kellett volna legelőször tájékoztatni arról, hogy kik fogják felügyelni a működését, majd csak ezt követően a sajtót. Egészen drámai, hogy mennyire veszik semmibe az egyetem egészét – fogalmazott lapunknak Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, aki 1993 óta tanít az SZFE-n.

Ascher Tamás, a Katona József Színház főrendezője pedig az egyetemi ellenállás kapcsán arról beszélt a Magyar Hangnak, hogy nincs illúziójuk a végkimenetelt illetően, de esetleg nyerhetnek időt. – Kétségkívül erős hatású lett volna egyszerre felállni, de a tanári karban egyelőre az utolsó töltényig való harc hívei maradtak többségben – tette hozzá.

A fenti videóban is megemlített Hegedűs D. Géza lapunknak a színházi szakma megosztottságáról beszélt, amelyet ő sosem tudott elfogadni. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusa engem bízott meg, hogy az új tanévben, osztályvezető tanárként, indítsak színész osztályt. Hétszáz jelentkezőből idén tizennégyen – hat lány és nyolc fiú – nyertek felvételt. (…) Az említett hétszáz fiatal azért küzdötte végig a felvételiket, mert a mi osztályunkban szeretett volna tanulni. Erkölcsi és szakmai kötelességünk, hogy a felvételt nyert tehetségeket a következő öt évben színművészekké képezzük – fogalmazott az egyetemi feladatai kapcsán.

Ugyancsak a megosztottságot, és a párbeszéd hiányát emelte ki Bánsági Ildikó is, aki az SZFE átalakítása keltette hullámok csúcsán mondott fel a Nemzeti Színházban. – Régen, akik imádtunk együtt dolgozni és együtt lenni, most nem beszélünk, és ez nem jó – indokolta döntését a színésznő.

Rátóti Zoltán, a kuratórium tagjául választott színművész a Mandinernek adott interjújában hangsúlyozta, őt nem érdekli, hogy ki hergel kit. – A tanárok a diákokat, a diákok a tanárokat, vagy a politikusok hergelik kiállásra őket. Ennek a boncolgatásától el kéne lépni, és a kölcsönös bizalmat kellene valahogy visszahozni – mondta. Hozzátette, „a legnagyobb veszély szerintem most az, hogy egyre mélyebbre ássák magukat az árokba”.

Erre a nyilatkozatra vasárnap nyílt levélben reagált az SZFE professzora, Karsai György klasszika-filológus, színháztörténész. Írásában pontról pontra szedte darabokra a Rátóti által kifejtetteket. – Zoli, kérlek, valamikor, valahol, valakinek válaszold meg a kérdést, hogy miért kell ilyen durván, a megalázás nyilvánvaló szándékával, pökhendi hatalmi gőggel berontani egyetemünkre? Mert megtehettétek? Persze, megtehetitek – írta Karsai György. – De ki kell ábrándítsalak: tévedsz (tévedtek), nem tehetitek meg. Nem tehetitek meg, hogy egy 155 éves, teljesítményével kivételes státuszt kivívott intézményt és a benne tisztességesen, becsülettel, szakmai tudásuk legjavát nyújtó oktatókat és hallgatókat csak így elsöpörjetek a Föld színéről – tette hozzá.

A színházi szakember hosszasan sorolta Rátóti állításainak általa vélt hibáit, és az átalakítás körülményeinek cinizmusát. – Ők magukat akarják kivéreztetni az ellenállás elnyújtásával – idézte Rátóti egyik sorát az interjúból. – Bocsánat, erre nem gondoltam. Perverz, mazochista hülyék gyülekezete vagyunk. Ezen változtatni kell. De tényleg. Nuku ellenállás (ami még nincs is egyébként, mit ezt fentebb próbáltam kifejteni), kell a vérünk másra, ne véreztessünk tovább, igazad van! Holnap szólok a többieknek, hogy ők se akarják kivéreztetni magukat. Én már nem akarom. Köszönöm, Zoli, ez jó, nevelőszándékú mondat volt – válaszolt a felvetésre Karsai.

– Az interjú befejező részére nem térek ki, levelem már így is nagyon hosszúra sikerült. Sok sikert kívánok a végén megfogalmazott békülési szándékodhoz, váljon valóra reményed, hogy nyugodt lesz az évkezdés. Én biztosan nem foglak ebben Téged, Titeket zavarni – zárta nyílt levelét az egyetem professzora.

FRISS: A cikkünk megjelenését követően közleményt adott ki az SZFE Intézetvezetői Tanácsa, amelyben arról írtak: Egyrészt nehezményezzük, hogy szakmai álláspontunkat, érveinket összemossák a bennünket „támogató” hangos és taszító nyilatkozatokkal. Másrészt elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a védelmünkben bárki antidemokratikus kijelentéseket tegyen.