Közmeghallgatást tartottak Pilismaróton a településre tervezett kavicsbánya ügyében. Egy dolog derült ki biztosan: nem tudni, lesz-e bánya a csodálatos fekvésű faluban a helyiek és a turisták örömére. A polgármester azt mondta lapunknak, nem tudja megválaszolni a kérdést, célja környezetvédelmi, jogi és gazdasági szempontok figyelembevételével egy kompromisszumos megoldás keresése. A reménybeli bányavállalkozó arra a kérdésre, hogy miért jó, ha lesz bánya Pilismaróton, azt válaszolta, azért, azért mert semmiféle zavaró tényező nem érné a pilismarótiakat. A civilek szerint viszont de, pláne, mivel egyre többször hajózhatatlan a Duna.
A nyertes lottószámokat könnyebb eltalálni, mint azt megjósolni, lesz-e kavicsbánya a festői fekvésű Komárom-Esztergom megyei Pilismaróton. Eddig már többször beszámolt a sajtó, mi is, arról, hogy lesz. Ahogyan arról is, hogy nem lesz.
A marótiak többször kérték falugyűlés megtartását az elmúlt két évben a bányával kapcsolatos problémák miatt is, több alkalommal aláírásgyűjtéssel megtámogatva. 2020-ban az akkori lemondóban lévő és később a megbízott vezetés erre nem volt hajlandó, akár a törvény be nem tartása mellett sem. Információk csak mendemonda útján keringtek a faluban. A 2021-es nyári, szintén civilek által életre hívott falugyűlésen az akkori vezetés közölte, hogy őket senki nem kereste meg bánya ügyben, fogalmuk sincs arról, hol tart a bányavállalkozó kontra kormányhivatal közigazgatási eljárás. Az ügyben a minap közmeghallgatást tartottak. A három és fél órás esemény itt tekinthető meg.
A falugyűlésen ott volt a bányavállalkozó is. Ami számomra megdöbbentő volt – nyilatkozta a Magyar Hangnak Nyilasi Katalin, pilismaróti lakos – az az, hogy úgy lett meghirdetve ez a falugyűlés, hogy azon a reménybeli kivitelező, a GM-PRO Kft. képviselője is részt vesz és hogy a kérdésekben meghallgatják a véleményünket. Ehhez képest a polgármester felvonultatott mindenféle szakértőt, olyan volt az egész, mint ha már egy eldöntött projekt megtámogatására ülne ott az asztalnál több ember. És csak szakmai kérdésekre akartak válaszolni. Holott a pilismarótiak jelezték nekik, hogy ők nem szakmázni mentek oda, hanem azt szerették volna, hogy elmondhassák a véleményüket a tervezett bányáról.
Elmondása szerint persze tettek fel kérdéseket, de ezek érdemi megválaszolása elmaradt. Mondott is egy példát. – Az idei nyáron is nagyon nagy probléma volt Magyarországon az aszály, és valószínűleg lesz is még a klímaváltozás miatt. Megkérdeztük, hogy a kitermelt kavicsot milyen úton tervezik elszállítani. Azt mondták, természetesen vízi úton. Úgy, hogy jóformán gyalog át lehetett menni a túlpartra. Tényleg annyira kicsi volt a víz, hogy azon biztosan nem lehetett közlekedni uszályokkal, szállítóhajókkal. Háromszor megkérdezték egymás után tőlük, hogy mi lesz akkor, hogyha nem hajózható a Duna, nem érkezett érdemi válasz. A szakértő a sokadik kérdésre azt mondta, hogy hát akkor majd leáll a bánya. Ezt mi nem hittük el, nevetséges – tette hozzá.
– Egy 2014-ben alapított, kétszemélyes cég, ami a tavalyi évet 7,9 millió forintos adózott eredménnyel zárta, hogy fog itt bármiért garanciát vállalni? Egy vállalkozás, aminek tavaly 33 millió forint árbevétele volt, milyen kötelezettségeket tud vállalni? – tette fel a kérdéseket Nyilasi Katalin, hozzátéve, hogy ez egyébként úgy szokott menni, hogy a cég megszerzi a jogosultságokat, azután pedig a munkát kiadja egy másik cégnek, így nem lesz számon kérhető. Annak kapcsán, hogy mi lesz most, a helyi nő azt mondta, nem tudnak arról, hogy a bánya ügyében lett volna önkormányzati testületi ülés, ez még várat magára. Ahogyan az is, hogy megtudják, mi a véleménye az önkormányzati képviselőknek. Elállnak a szerződéstől? Jogi útra terelik az ügyet? A polgármester a közmeghallgatáson azt mondta, még nem volt ilyen testületi ülés, de majd lesz.
– Lesz bánya? – kérdeztük a közmeghallgatás előtt telefonon Hunyadi Balázst, Pilismarót polgármesterét.
– Ez nem jó kérdés. Kérdezzen máshogy. Én nem tudom megmondani, hogy lesz-e.
– Jó, akkor máshogyan kérdezek. Ön szeretné, hogy legyen bánya Pilismaróton?
– Mindig azt mondtam, hogy nyilván nem szeretném, hogy ha a környezetemben bánya lenne.
– Önt azzal vádolják a civilek, hogy ugyan nem szeretne bányát, de Pilismarót érdekeit képviseli, és ebbe azért csak belefér az, hogy legyen bánya.
– A célom környezetvédelmi, jogi és gazdasági szempontok figyelembevételével, mérlegelésével egy kompromisszumos megoldás keresése. A határozott álláspontom az, hogy van egy szerződés a kivitelezővel, amit én magam is kikértem közérdekű adatigényléssel. Ez a szerződés olyan, amilyen. Sokan vitatják, vannak, akik azt mondják, hogy bármikor fel lehet bontani, sokan azt mondják, hogy nem. Ezért mondom azt, hogy ez egy jogi kérdés. Készült egy környezetvédelmi hatástanulmány. Ezt átvizsgálták sokan, én is, mert ez a szakterületem. Korábban környezetvédelmi témákkal foglalkoztam. Ez egy három lépcsős folyamat. Az első és legmeghatározóbb a környezetvédelem. Hogyha történetileg belemehetünk a dologba: amikor ez a botrány kirobbant, akkor én nem írtam alá egyből a bánya létesítése elleni petíciót, mondván, hogy azt írom alá, amit ismerek. És követtem az eseményeket. A hatástanulmányt magam is olvastam, amikor célegyenesbe fordult a történet, illetve miután megválasztottak, onnantól fogva a dolgot nyilvánvalóan foglalkozásszerűen komolyan vettem, és a tanulmányt több helyre elküldtem, több helyen megvizsgálták szakértők. Tehát első pont a környezetvédelem. Ez a legmeghatározóbb. Az, hogy én személyesen szeretném, vagy nem szeretném a bányát, az egy dolog. Az pedig egy másik, hogy mit mond a szakma erről. Elmondtam az álláspontomat. Ez egy szakmai, környezetvédelmi, jogi és gazdasági kérdés. Szerintem ez egy egyértelmű állásfoglalás.
– Mit tapasztal, az állásfoglalása a helyiek körében milyen hatást vált ki?
– Azt tapasztalom, hogy van egy fórum, amit úgy hívunk, hogy Facebook, nos azon van egy hangadó csoport, ami gyakorlatilag keresztre feszít engem. Ez az egyik oldal. A Facebookon a falu magja kevésbé aktív. Emellett az utcán rendszeresen megállítanak, valamint rendszeresen üzennek azzal, hogy tartsak ki, és továbbra is bíznak bennem, és a támogatásukról biztosítanak. Szerintem butaság úgy feltenni a kérdést, hogy akarok-e bányát. Ez nem egy szakmai állásfoglalás.
– A pilismarótiak azt várnák, hogy a polgármester azt mondja, hogy itt márpedig nem lesz bánya. Vagy hogy márpedig lesz.
– Volt ilyen polgármesterjelölt, aki így kampányolt. Én nem ezek közé tartoztam. Lehet, hogy ezért is választottak meg, mert bíztak a – mondjuk úgy – nyugodtságomban, bíztak a szakmai felkészültségemben, bíztak a tudásomban, bíztak abban, hogy kellő körültekintéssel nem fogom azt a hibát elkövetni, hogy azt mondjam, hogy döntést hozok. Mert én döntést nem hozok. Nekem egy dolgom van, hogy feltárjam az ügyet, a lakosság elé kiterítsem a papírokat, a lehetőségeket. A döntést azt nem én fogom meghozni.
Helyi civilek közel húszezer aláírást gyűjtöttek össze a bánya ellen, amit át is nyújtottak a jegyzőnek.
– Miért jó, ha lesz bánya Pilismaróton? – tettük fel a kérdést Molnár Péternek, a GM-PRO Kft. tulajdonosának.
– Azért lenne jó, mert – ellentétben azzal, ami mindenféle kétes hírű forrásokból megjelent – semmiféle zavaró tényező nem érné a pilismarótiakat. Ugyanis a tervezett bánya működéséről készült egy hatástanulmány, ami megállapítja, hogy a helyiek igazából észre sem vennék ezt a tevékenységet. Minden ilyen tevékenység következtében vagy tervezése esetén ez van: a társadalom elutasítja a bányászatot, holott minden, ami körbevesz bennünket, bányatermék eredménye. Önnek is, ahol most van, teljesen mindegy, hogy hol van, minden, ami körbeveszi, ami önön van. Minden bányatermék eredménye. És bányászni ott lehet, ahol van nyersanyag. Ez egy adottság Pilismarótnak, és egy hosszú távú felemelkedést jelentene neki. Én 25 éve ezzel foglalkozom, tisztában vagyok vele, hogy mit hogyan kell csinálni. Mindenki régi dolgokra hivatkozik, hogy ott így történt, meg úgy történt, csak közben elmúlt 30 év, és teljesen más lett a jogi környezet. Bennünket sokat támadtak azzal, hogy titokban akartunk bányát nyitni. 2017-ben kezdtem el ezzel az egésszel foglalkozni. Most 2022 van, és még nem értünk a végére. Tehát ha valaki azt gondolja, hogy titokban történt a folyamat, akkor gratulálok neki.
– Vannak arra garanciák, hogy sem a tájkép nem sérül, és hogy például maga a bányászat nem lesz hangos?
– Hát igazából az van, hogy rossz emlékeket őriznek egyes lakosok, mert amikor ott a 70-es, 80-as évek körül elindult az öböl kotrása, már akkor 30-40 éves berendezésekkel, azok tényleg hangosak voltak. A tájképről meg annyit, hogy mi az elérhető legjobb technológiai megoldást alkalmaznánk. A hatástanulmány a zajhatásokkal is foglalkozik. Megvan, hogy milyen zajhatások keletkezhetnek. A tájkép azért nem sérülne, mert egy sík területről beszélünk, ahol tulajdonképpen a víz alól fog történni a kitermelés, kotróhajóval.
– Ha ilyen nagy a lakók ellenkezése, akkor esetleg szóba kerülhet az, hogy nem ott, hanem valahol máshol nyitnak bányát?
– Bányászni ott lehet, ahol van nyersanyag. Már a hetvenes években azt tervezték, hogy azt a területet kibányásszák. Én azokat az adatokat dolgoztam fel, és az alapján lett ez a terület kiválasztva. Úgy, hogy amikor elkezdtük ezt az egész tevékenységet tervezni, akkor azzal kezdtem, hogy elmentem a nemzeti park igazgatóságába és megmondtam, hogy ezeken a koordinátákon belül szeretnénk bányászni. A nemzeti parkosok megvizsgálták és azt mondták, hogy a tervezett bányászati tevékenység nem ellenjavallt. Tehát az a lényeg, hogy nem érint természeti értéket és nem okoz természetvédelmi problémát. Tehát mi azért elég sok mindent meg kellett, hogy vizsgáljunk. Nagyon lépcsőn kellett keresztül menni, hogy egyáltalán eddig elérjünk. Ez a terület nem úgy lett kiválasztva, hogy így fogtunk és rádobtunk a térképre, hogy na, akkor itt fogunk bányászni, hanem megelőzte egy feltárási folyamat. Ezért választottuk ki.
Kérésünkre helyi civilek összefoglalták, mi történt eddig az ügyben:
• 2020. július – A pilismarótiak tudomására jutott a bányanyitás és a vállalkozóval aláírt szerződés ténye egy lakossági fórumon (mint az később kiderült, az egyezkedés a bányavállalkozó és az önkormányzat között 2017-ben kezdődött).
• 2020. augusztus 5. – A lakosság részéről alapos, mindenre kiterjedő panaszbeadvány érkezett a kormányhivatalhoz a bányanyitás kapcsán tapasztalt vélhető törvénysértésekkel kapcsolatban.
• 2020. augusztus 6. – Pilismarót képviselő-testülete feloszlatta magát, ezt megelőzően lemondott a polgármester és az alpolgármester.
• 2020. augusztus 11. – A bányavállalkozó környezetvédelmi engedélyét a kormányhivatal visszavonta.
• 2020. ősz – A bányavállalkozó jogorvoslattal élt a döntéssel szemben egy közigazgatási eljárás keretén belül.
• 2020. november – A kiírt időközi helyi önkormányzati választás egy vészhelyzeti rendelet miatt meghiúsult. A dolog pikantériája: 9 polgármesterjelölt és 19 képviselőjelölt volt a 7 helyre.
• 2021. július 14. – a Győri Ítélőtábla úgy döntött, a természetvédelmi engedély mégis érvényes.
• 2021. ősz – Fellebbezés, a kormányhivatal felülvizsgálati kérelmét, miszerint az alapvető jogok biztosa (ombudsman) perbe lépése elmaradt – befogadta a Kúria és később annak helyt adott.
• 2022. február 10. – a Kúria új, elsőfokú eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot az ombudsman perbelépésével kapcsolatban, a közigazgatási eljárás tovább húzódott.
• 2022. május 26-án új ítélet született, mely szerint a környezetvédelmi engedély mégis érvényes.
• Időközben 2022 május 8-án megtartották az időközi önkormányzati választásokat, új polgármester, majdnem teljesen új képviselő-testület.
• 2020. augusztustól 2022 májusáig Pilismarótnak csak megbízott vezetője volt, a testület nem igazán működött, ellenben kiirtották a Duna-parti fákat, és megpróbáltak több önkormányzati tulajdont is eladni.
• A 2022. májusi választások után az új polgármester első körben egy jogi tanácsadóval látogatta meg a bányavállalkozót, hogy felmérjék a helyzetet.
• 2022 októberében a testületi képviselőkkel együtt újra informálódott a polgármester a bányavállalkozótól, pontos részleteket erről a civilek nem tudnak.
