Nagyon keresték a bűncselekményt Farkas Flórián háza táján, mégsem találták: mint arról a 24.hu cikke nyomán lapunk is beszámolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bizonyítottság hiányában hét év után megszüntette a nyomozást (NAV) az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos projektjének ügyében.
A visszaélésgyanús program miatt először Hadházy Ákos országgyűlési képviselő tett feljelentést. Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban az ORÖ több egyéb tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel.
Az eredetileg ötmilliárd forintos, később 1,6 milliárdos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban elismerte, hogy visszaélések történtek a projektben, ezért felmondta a támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal, és kötelezték a támogatás visszafizetésére. Végül aztán az állam átvállalt 1,3 milliárdot, így csak 300-at kellett visszafizetni.
Mégis, mit csináltak hét éven keresztül?
A nyomozóhatóságok ennek ellenére sem találtak bűncselekményre utaló nyomot. Hogy miért nem, arra Vadai Ágnes, a DK képviselője is kíváncsi volt: több oldalas levélben kért részletes felvilágosítást Polt Péter legfőbb ügyésztől, az ORÖ-nyomozás ügyében, 11 pontba foglalva a kérdéseket, melyeket csak kivonatolva idézünk.
- Vadai rákérdezett, hogy az ügyészségi felügyelet alatt dolgozó nyomozóhatóság hét év alatt hogy nem volt képes semmilyen értelmezhető eredményt elérni?
- milyen, vizsgálatokat végzett a NAV, és mi tartott ezeken hét évig?
- Mi akadályozta a nyomozók és az ügyészség munkáját?
- Milyen jogcím alapján és indoklással szüntették meg végül az eljárást, és ez ellen a döntés ellen ki, milyen jogorvoslattal élhet?
- Miért nem tudták megállapítani a bűncselekmény elkövetését, mikor rendelkezésre állt az OLAF bizonyítással alátámasztott, részletes vizsgálati anyaga?
- Indított vagy indít-e Polt Péter eljárást azért, mert a kormány adófizetői pénzbő pótolta azt az 1,3 milliárdot, amit az ORÖ-nek kellett volna visszafizetnie az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé – és ha nem indít, miért nem teszi?
Alapos és szerteágazó bizonyítás után sem találtak semmit
Polt Péter válaszából egy egészen szürreális világot ismerhettünk meg. Ilyen az, amikor a magyar pénzügyőrök, rendőrök, ügyészek fáradhatatlanul dolgoznak, „alapos és szerteágazó” bizonyítást folytatnak le –és a nyilvánvaló visszaélések ellenére nem, és nem találnak bűncselekményt.
Polt közölte, hogy a hatóságok a projekt egészét vizsgálták: 20 házkutatást hajtottak végre, 110 tanút hallgattak meg, és 5 gyanúsítottat hallgattak ki – megszemlélték az ORÖ által vásárolt ingatlanokat, informatikai és „audiovizuális gazdasági szakértőket” vetettek be
A hét éves nyomozást az eljárási cselekmények nagy száma, a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése, és a bizonyítékok értékelése indokolta- szakmai, technikai akadályok nem lassították a folyamatot.
Ki gondolná, hogy a budai villa nem a szegényeket segíti?
Polt szerint azonban az ORÖ lépéseiből azonban nem lehetett arra következtetni, hogy a kapott pénzből tényleg nem akartak országos irodahálózatot létrehozni: hiszen vásároltak ingatlanokat, azok egy részét felújították, irodabútorokat és informatikai eszközöket szereztek be, és a projekt késedelmeit is akkurátusan jelezték. Az ezekre költött összegek céltól eltérő felhasználását nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani – írta a legfőbb ügyész. Vagyis Polt Péter úgy látja, egy hátrányos helyzetűeket segítő irodahálózat felállításának szerves része lehet, ha az ORÖ a kapott EU-forrásból 100 milliós villát vásárol a Gellért-hegyen.
Polt válasza szerint a hatóságok nem láttak bűncselekményre utaló nyomot abban, hogy az ORÖ egyik gazdasági referense semmilyen érdemi munkát nem végzett a projektben kapott fizetéséért. Sőt, a nyomozás során az ORÖ egyik gyanúsítottjának védekezését sem tudták cáfolni, mely szerint ő nem látott rá a gazdasági referens napi tevékenységére, nem az ő dolga volt az ellenőrzése- így az sem tudta, hogy az illető munkavégzés nélkül kap fizetést.
Ezek után nem meglepő, ha a nyomozók nem tudtak építeni az ORÖ projekthez kapcsolódó megbízási szerződésére sem; a kifizetésekről, a szolgáltatásokról és azok ellenértékéről szóló mondatok olyan elnagyoltak voltak, hogy még az okozott vagyoni kárt sem lehet ez alapján megállapítani –írta Polt. Például, ndm derült ki, hogy az Út a munkához-programban felvett foglalkoztatási mentoroknak hogyan kellett volna kitölteniük az adminisztrációs űrlapokat, és hogy ez milyen mennyi, milyen értékű munkát jelentett volna.
Nem bűncselekmény az ORÖ helyett állni a cehet
Így, a rendelkezésre álló adatok alapján. nem lehetett megállapítani a bűncselekmény elkövetését- összegzett Polt. A legfőbb ügyésztől azt is megtudhattuk, hogy emiatt csak a Miniszterelnökség (vagy a területfejlesztési miniszter) tehet panaszt, állampolgárok és országgyűlési képviselők nem – még a feljelentő Hadházy Ákosnak sincs ehhez joga.
Polt Péter hozzátette, a kormány által kifizetett 1,3 milliárd miatt ő maga csak akkor rendelhetne el nyomozást, ha az ügyben bűncselekményre utaló nyom merülne fel – ilyen azonban nem történt. Azt is hangsúlyozta, hogy a vizsgálat során felhasználták az OLAF-tól kapott adatokat. Ám a csalás elleni uniós hivatal nem feljelentést tett, az általuk beküldött dokumentumok pedig nem voltak elegendőek szerinte a vádemeléshez.
Farkas csak aláírt
Bónuszként pedig azt is megtudhattuk, miért nem hallgatták ki a történtek miatt az ORÖ elnökét, Farkas Flóriánt: hát azért, mert ő csak aláírta a Híd a munka világába-projektről szóló kormányzati szerződést és annak módosítását, de a program megvalósításában nem vett részt. Ráadásul a gyanúsítottak sem beszéltek Farkasról, vagy arról, hogy az ORÖ elnöke bármilyen utasítást adott volna nekik a programmal kapcsolatban.
