Nagyon keresték a bűncselekményt Farkas Flórián háza táján, mégsem találták: mint arról a 24.hu cikke nyomán lapunk is beszámolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bizonyítottság hiányában hét év után megszüntette a nyomozást (NAV) az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos projektjének ügyében.
A visszaélésgyanús program miatt először Hadházy Ákos országgyűlési képviselő tett feljelentést. Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban az ORÖ több egyéb tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel.
A NAV nem talált bizonyítékot, megszüntette a nyomozást Farkas Flóriánék ügyében
Pedig az OLAF részletesen dokumentálta a szabálytalanságokat, az Emmi pedig 2016-ban elismerte, hogy visszaélések történtek az 1,6 milliárdos Híd a munka világába projektben, vissza is kérte a pénzt.
Az eredetileg ötmilliárd forintos, később 1,6 milliárdos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban elismerte, hogy visszaélések történtek a projektben, ezért felmondta a támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal, és kötelezték a támogatás visszafizetésére. Végül aztán az állam átvállalt 1,3 milliárdot, így csak 300-at kellett visszafizetni.
Mégis, mit csináltak hét éven keresztül?
A nyomozóhatóságok ennek ellenére sem találtak bűncselekményre utaló nyomot. Hogy miért nem, arra Vadai Ágnes, a DK képviselője is kíváncsi volt: több oldalas levélben kért részletes felvilágosítást Polt Péter legfőbb ügyésztől, az ORÖ-nyomozás ügyében, 11 pontba foglalva a kérdéseket, melyeket csak kivonatolva idézünk.
- Vadai rákérdezett, hogy az ügyészségi felügyelet alatt dolgozó nyomozóhatóság hét év alatt hogy nem volt képes semmilyen értelmezhető eredményt elérni?
- milyen, vizsgálatokat végzett a NAV, és mi tartott ezeken hét évig?
- Mi akadályozta a nyomozók és az ügyészség munkáját?
- Milyen jogcím alapján és indoklással szüntették meg végül az eljárást, és ez ellen a döntés ellen ki, milyen jogorvoslattal élhet?
- Miért nem tudták megállapítani a bűncselekmény elkövetését, mikor rendelkezésre állt az OLAF bizonyítással alátámasztott, részletes vizsgálati anyaga?
- Indított vagy indít-e Polt Péter eljárást azért, mert a kormány adófizetői pénzbő pótolta azt az 1,3 milliárdot, amit az ORÖ-nek kellett volna visszafizetnie az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé – és ha nem indít, miért nem teszi?
Alapos és szerteágazó bizonyítás után sem találtak semmit
Polt Péter válaszából egy egészen szürreális világot ismerhettünk meg. Ilyen az, amikor a magyar pénzügyőrök, rendőrök, ügyészek fáradhatatlanul dolgoznak, „alapos és szerteágazó” bizonyítást folytatnak le –és a nyilvánvaló visszaélések ellenére nem, és nem találnak bűncselekményt.
Polt Péter: A szuverenitás miatt nem csatlakozik Magyarország az Európai Ügyészséghez
Magyarország arra törekszik, hogy az EU pénzügyi érdekeit ugyanúgy, vagy akár hatékonyabban védje, mint teszi azt az Európai Ügyészség – mondta a legfőbb ügyész.
Polt közölte, hogy a hatóságok a projekt egészét vizsgálták: 20 házkutatást hajtottak végre, 110 tanút hallgattak meg, és 5 gyanúsítottat hallgattak ki – megszemlélték az ORÖ által vásárolt ingatlanokat, informatikai és „audiovizuális gazdasági szakértőket” vetettek be
A hét éves nyomozást az eljárási cselekmények nagy száma, a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése, és a bizonyítékok értékelése indokolta- szakmai, technikai akadályok nem lassították a folyamatot.
Ki gondolná, hogy a budai villa nem a szegényeket segíti?
Polt szerint azonban az ORÖ lépéseiből azonban nem lehetett arra következtetni, hogy a kapott pénzből tényleg nem akartak országos irodahálózatot létrehozni: hiszen vásároltak ingatlanokat, azok egy részét felújították, irodabútorokat és informatikai eszközöket szereztek be, és a projekt késedelmeit is akkurátusan jelezték. Az ezekre költött összegek céltól eltérő felhasználását nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani – írta a legfőbb ügyész. Vagyis Polt Péter úgy látja, egy hátrányos helyzetűeket segítő irodahálózat felállításának szerves része lehet, ha az ORÖ a kapott EU-forrásból 100 milliós villát vásárol a Gellért-hegyen.
Polt válasza szerint a hatóságok nem láttak bűncselekményre utaló nyomot abban, hogy az ORÖ egyik gazdasági referense semmilyen érdemi munkát nem végzett a projektben kapott fizetéséért. Sőt, a nyomozás során az ORÖ egyik gyanúsítottjának védekezését sem tudták cáfolni, mely szerint ő nem látott rá a gazdasági referens napi tevékenységére, nem az ő dolga volt az ellenőrzése- így az sem tudta, hogy az illető munkavégzés nélkül kap fizetést.
Ezek után nem meglepő, ha a nyomozók nem tudtak építeni az ORÖ projekthez kapcsolódó megbízási szerződésére sem; a kifizetésekről, a szolgáltatásokról és azok ellenértékéről szóló mondatok olyan elnagyoltak voltak, hogy még az okozott vagyoni kárt sem lehet ez alapján megállapítani –írta Polt. Például, ndm derült ki, hogy az Út a munkához-programban felvett foglalkoztatási mentoroknak hogyan kellett volna kitölteniük az adminisztrációs űrlapokat, és hogy ez milyen mennyi, milyen értékű munkát jelentett volna.
Nem bűncselekmény az ORÖ helyett állni a cehet
Így, a rendelkezésre álló adatok alapján. nem lehetett megállapítani a bűncselekmény elkövetését- összegzett Polt. A legfőbb ügyésztől azt is megtudhattuk, hogy emiatt csak a Miniszterelnökség (vagy a területfejlesztési miniszter) tehet panaszt, állampolgárok és országgyűlési képviselők nem – még a feljelentő Hadházy Ákosnak sincs ehhez joga.
Farkas Flórián tündöklése – és tündöklése
Egy idő után Balog Zoltán és Lázár János is igyekezett úgy beállítani a sajtó felfokozott érdeklődését Farkas Flórián ügye iránt, mintha azért támadnák az ORÖ volt elnökét, mert cigány származású.
Polt Péter hozzátette, a kormány által kifizetett 1,3 milliárd miatt ő maga csak akkor rendelhetne el nyomozást, ha az ügyben bűncselekményre utaló nyom merülne fel – ilyen azonban nem történt. Azt is hangsúlyozta, hogy a vizsgálat során felhasználták az OLAF-tól kapott adatokat. Ám a csalás elleni uniós hivatal nem feljelentést tett, az általuk beküldött dokumentumok pedig nem voltak elegendőek szerinte a vádemeléshez.
Farkas csak aláírt
Bónuszként pedig azt is megtudhattuk, miért nem hallgatták ki a történtek miatt az ORÖ elnökét, Farkas Flóriánt: hát azért, mert ő csak aláírta a Híd a munka világába-projektről szóló kormányzati szerződést és annak módosítását, de a program megvalósításában nem vett részt. Ráadásul a gyanúsítottak sem beszéltek Farkasról, vagy arról, hogy az ORÖ elnöke bármilyen utasítást adott volna nekik a programmal kapcsolatban.
