„A tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – szakmailag helyesen – azt nyilatkozta, hogy ha egy büntetőügyben lehallgatás történik, akkor a nyomozati anyag részévé csak olyan lehallgatási anyag tehető, amely a vádat alátámasztja. Példaként megjegyezte, hogy a Végrehajtói Kamara volt elnöke és az OBH elnöke közötti beszélgetés nem tárgya a vádnak, de mégis széles körben ismertté vált, súlyosan sértve a szereplők személyiségi jogait” – ezzel a felütéssel indítja a Központi Nyomozó Főügyészség lapunknak eljuttatott közleményét.
A kormányinfón Gulyás Gergely ugyanis az alábbiakat mondta: szerinte rossz gyakorlat az ügyészség részéről, hogy belerakták a nyomozati anyagba az OBH elnöke és Schadl György közötti telefonbeszélgetést. Úgy látja, csak olyan dolgokat szabad belerakni a nyomozati anyagba, ami alátámasztja a vádat, így a Schadl–Völner-ügyben szerinte komolyan hibáztak az ügyészek – írta a Telex.
A ügyészség a miniszter által elmondottakat a következőképpen árnyalta: a kormányinfón említett eset alkalmas annak bemutatására, hogyan történik az adatok törvényes kezelése, mikor és milyen módon törölhetők adatok, összhangban a nyomozás érdekeivel és a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásával. Az ügyben indítványozott letartóztatás során a nyomozati iratok az említett beszélgetést is tartalmazva kerültek a nyomozási bíró elé, abból a célból, hogy dönteni tudjon a megalapozott gyanú és a letartóztatás feltételeinek meglétéről. Ezen iratok másolatát a törvény alapján – a bíróság mellett – a gyanúsított és a védő is megismerte. Személyiségi jogsértést az követett el, aki az így hozzá került adatokat a nyilvánosság elé tárta – írják.
A hatóság szerint a nyomozás későbbi szakaszában egyértelművé vált, hogy ezek a lehallgatási anyagok bűncselekmény alapjául nem szolgálnak, bizonyítékot nem képeznek, ezért nem szerepelnek ezek az anyagok a vádemeléskor a bíróságnak – illetve másolatban a terheltnek és a védőjének – átadott nyomozati iratok között. Végül leszögezik: „az ügyészség törvényesen – a büntetőeljárás és az adatvédelem szabályait betartva – járt el a lehallgatási anyagok kezelése során”.
