Hatásosnak bizonyult a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tiltakozó akciója, ezért a kormány statáriális jelleggel lenullázta a köztestület jogosultságait és ezzel üzent mindenkinek. A lépéssel ugyanakkor aligha oldódnak meg a hazai egészségügy problémái – fejtette ki a Magyar Hangnak Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász.
A MOK lépéseivel túlfeszítette a húrt a kormányzatnál, a válaszlépés pedig ennek megfelelően alakult – értékelte az elmúlt napok eseményeit Rékassy Balázs. Az egészségügyi szakközgazdász a Magyar Hang megkeresésére hangsúlyozta, a kamara céljai tiszták és egyértelműek voltak: a nem transzparens módon végrehajtott reformok, a szakma kihagyásával előkészített döntések ellen emeletek szót, valamint az ápolók azonnali és jelentős béremelését sürgették. A szakértő szavai szerint a kormány azonnali és statáriális intézkedése árulkodik arról, hogy a MOK nyomásgyakorlása hatásos volt – ezt alátámasztja az is, hogy Győr-Moson-Sopron megyében a háziorvosok nem írták alá az új ügyeleti szerződéseket.
Rékassy Balázs szerint egyelőre kérdés, hogy a kamarával való leszámolás egy csapásra megtöri-e az orvostársadalom ellenállását. Kifejtette, a kamara erejét demokratikus modellje mellett a tagság számossága adja, ami most több mint valószínű, hogy meg fog csappanni. – Nem zárható ki, hogy sok orvos önként is tagja marad a kamarának, amely így erőt fog tudni felmutatni. De hosszú távon nagyobb esélyét látom annak, hogy a most egységet mutató orvostársadalom szétszéled. Borítékolható, hogy a közellátás színvonala a mostani siralmas szintről még tovább fog esni – mondta.
Pénteken kora délutánig összesen 7901 fő nyilatkozott arról, hogy a MOK tagja kíván maradni – közölte a kamara az RTL Híradó kérdésére. A MOK-nak körülbelül 42 ezer aktív orvosból és nagyjából 8 ezer nem aktívból áll a tagsága. Nekik 30 napjuk van arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy maradni akarnak, ha ezt nem teszik meg, automatikusan törlődnek a tagságból.
Ha azt írnánk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jogköreinek kiüresítése, „lefokozása” példa nélküli, nem állítanánk igazat. Hiszen az Orbán-kormányéval tartalmilag sokban megegyező lépésre már 2006-ban, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt is sor került, amikor Molnár Lajos egészségügyi miniszter reformot hirdetett. Arra ugyanakkor jogállami körülmények között – mindeddig – nem volt precedens, hogy néhány nap leforgása alatt, statáriális jelleggel, az ötvenes évek koncepciós pereire emlékeztető kormányzati kommunikáció és médiafelhajtás mellett tegyenek jogfosztottá egy demokratikus és transzparens hivatásrendi köztestületet.
Az MTI hírfolyamán múlt péntekeken megjelent Békássy Szabolcs, az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos nyilatkozata, aki aggályosnak nevezte, hogy a kamara etikai eljárás alá vonta az egyik megyei háziorvosi szakmai vezetőt, miután tájékoztatót tartott az új ügyeleti struktúráról kollégáinak. Ezt a nyilatkozatot felhasználva kérdezte a köztévé Gulyás Gergelyt a szombati kormányinfón, amire a miniszter már tényként kezelve az állítást elfogadhatatlannak nevezte a MOK-eljárást. A kamara cáfolt és közleményben jelezte: azért éltek etikai panasszal, mert egy megyei kollegiális vezető háziorvos fenyegetéssel igyekezett rávenni háziorvosokat az ügyeleti szerződések aláírására. Hétfőn aztán az Index közölte tényként, hogy a MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, Szijjártó László megfenyegette a háziorvosokat. Ennek bizonyítására bemutatták az orvos levelét, amelyben sztrájktörőnek nevezte az aláírókat. Egyéb fenyegetés azonban nem volt a felhívásban.
Nem sokra rá aztán megjelent a Belügyminisztérium (BM) közleménye, amelyben kijelentették, „a kamara visszaélésszerű magatartása veszélybe sodorja a betegek biztonságos ellátáshoz való alapjogát”, ezért a kötelező kamarai tagság megszüntetését, továbbá a MOK etikai eljárásainak a BM alá való áthelyezését kezdeményezik. A tervezetet másnap meg is szavazták a kormánypártok plusz a Mi Hazánk.
Az elmúlt napok eseményeinek megértéséhez érdemes felidézni: a kamara 2019 novemberében megválasztott vezetése, élén Kincses Gyula elnökkel lényegesen erélyesebb hangnemet ütött meg elődjénél. Éger István 2003-tól 16 éven át vezette a köztestületet – az elnökség tagja volt 2007-től 2015ig Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is –, aki a lapunknak 2019 tavaszán adott interjújában csak azt tudta sorolni, mi mindent nem sikerült elérnie, köztük az orvosbérek emelését és a paraszolvencia kriminalizálását. Ehhez képest a kamara új elnöksége 2020 őszére elérte e célokat – jóllehet a béreket is szabályozó jogállási törvénybe több kifogásolható passzus, például az orvosok vezényelhetősége is bekerült. Ám ezzel együtt is, sokáig úgy tűnt, a kormány kénytelen-kelletlen, de nyitott a konszenzusos döntéshozatalra. „Minden stratégiai kérdésben úgy fogunk a kormány elé állni, hogy előzetesen kikértük a szakma véleményét és konszenzusos álláspont született” – mondta az államtitkár tavaly májusban a MOK kongresszusán. Alig fél évvel később azonban már arról szóltak a hírek, hogy az egészségügyi területért is felelős BM az új ágazati törvény előkészítéséből egyszerűen kihagyta a szakmát, a kamarának alig néhány napja maradt a tervezet véleményezésére. A köztestület nem is támogatta az új jogszabályt, mondván az az ellátásbiztonságot és az orvosok közellátásban maradását is veszélyezteti.
Ezek az előzmények vezettek oda, hogy a kamara február 4-én küldöttközgyűlésén döntés született arról, nyomásgyakorlásként azt javasolják a háziorvosoknak, hogy ne írják alá az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) ügyeleti szerződéseit, a kórházi orvosoknak pedig azt, hogy helyezzék letétbe önként vállalt túlmunkaszerződéseik felmondását.
Ez a cikk a Magyar Hang 2023/9. számában, március 3-án megjelent cikk aktualizált változata.
