Semmelweis Egyetem: nem minden esetben mutatható ki a védettség

Semmelweis Egyetem: nem minden esetben mutatható ki a védettség

Orbán Viktor megkapja a koronavírus elleni oltását (Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Semmelweis Egyetem tudományos vizsgálata szerint a két oltás ellenére korábban negatív ellenanyag-tesztet produkáló, általuk vizsgált emberek 12 százaléka valóban nem rendelkezik védettséggel. Jelentős többségüknél – 88 százaléknál – ugyanakkor azt mutatták ki, hogy valójában védettek.

Azoknak a többsége is védettséget szerzett, akiknek az oltás utáni ellenanyagtesztje negatív lett – derül ki a Semmelweis Egyetem (SE) vizsgálati eredményeiből, amelyeket szerdán tették közzé. Az intézmény június 15-én hirdette meg térítésmentes koronavírus ellenanyagszint-vizsgálatát azoknak, akiknek két oltás után is lett negatív a Covid-ellenanyagtesztjük. Ezután 1195 embert teszteltek, az egyetem közleménye szerint az esetek 88 százalékában pozitív eredményt adott a Roche cég SARS-CoV-2 vírus S protein RBD doménnal – vagyis a vírus terjedéséért felelős fehérjével – szembeni antitestek kimutatására szolgáló tesztje.

Az SE egyébként azért döntött az ingyenes ellenanyagteszt eredményeinek publikálása mellett, mert a lakosság számára olcsón elérhető, eltérő érzékenységű ellenanyag tesztek megbízhatósága vitatott. Ám az egyetem által alkalmazott egységes eljárással az eredmények összehasonlíthatóak.

Mint az egyetem közleménye rögzíti, a pozitív eredmények aránya alapján mind az öt kétdózisú vakcina hatásosan ki tudja váltani az ellenanyag-termelést. „Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény milyen százalékban tudja megakadályozni az oltott személy megbetegedését, esetleges súlyos szövődményeit. Az eredmény azonban nemcsak a készítményektől függ, azt több más tényező is befolyásolja, például életkor, krónikus alapbetegség, az oltás beadásának módja, vagy a beadás óta eltelt idő, illetve a korábban történt fertőzés” – hívja fel a figyelmet az intézmény.

A második oltás után a következő értékeket tapasztalták a klinikai vizsgálatok során:

  • a Pfizer-BioNTech 95 százalékos,
  • a Moderna 94,5 százalékos,
  • az Oxford-AstraZeneca (a 12 hetes oltási séma alkalmazásával) 82 százalékos,
  • az orosz Szputnyik V 97,6 százalékos,
  • a kínai Sinopharm 79,4 százalékos

hatásossággal rendelkezik.

A Semmelweis Egyetem életkori bontásban is közölt adatokat. Ebből az derült ki, hogy 775, Sinopharmmal oltott, 60 év feletti, korábban negatív ellenanyagtesztet produkáló ember vett részt a kutatásban. Közülük 619 embernél tudott mégis védettséget kimutatni az egyetemi kutatás, ez 82 százalékos hatékonyságot jelent. A Pfizer esetében 93 százalékos, a Moderna, az AstraZeneca és a Sputnik V esetében 100 százalékos hatékonyságot mutatnak az adatok. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy utóbbi négy oltás hatékonyságát összesen 156 hatvan év feletti ember esetében vizsgálták, tehát az esetszám vakcinánként igen alacsony.

A Semmelweis Egyetem a vizsgálati eredmények publikálásakor nem tért ki arra, hogy a számok reprezentatívnak tekinthetők-e, vagy sem. Ugyanakkor az intézmény a számok alapján a teljes magyar népesség védettségére vonatkozóan fogalmaz meg állításokat.

– Az eredmények messzemenően igazolják a hazánkban használt vakcinák hatékonyságát. A vizsgálatnak ugyanakkor üzenete van a be nem oltottak számára is. Azt üzeni ugyanis, hogy saját és környezete egészségének megóvása érdekében mihamarabb oltassa be magát, hogy néhány héten belül ő maga is rendelkezhessen a koronavírus és szövődményei elleni védettséggel. A legfontosabb üzenet, hogy hazánkban használt vakcinák megfelelő ellenanyag-választ váltanak ki és hatékonyak, az oltásnál pedig nincs fontosabb és eredményesebb védekezés – áll az SE közleményének végén.

Az Átlátszó folyamatosan frissülő, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatin alapuló összesítése szerint két Sinopharm vacinát bő 1 millió ember kapott Magyarországon. A hatvan pluszosok 28,5 százaléka, a nyolcvan felettiek 18,3 százaléka részesült ebben az oltásban. A Központi Statisztikai Hivatal interaktív korfája alapján ebbe a két korosztályba 2,14 millió, illetve 428 ezer fő tartozik, azaz körülbelül – a két korosztályban összesen – 688 ezer főnek adták be a kínai oltást.

A Fővárosi Önkormányzat is biztosított ingyenes antitest-teszteket a 60 év felettieknek, ott már nem volt előírás, hogy korábban negatív eredményt produkáljanak. 1760 esetben értékelhető ki részletesen az eredmény, de azt hangsúlyozták, hogy a minta nem reprezentatív. Az eredmények szerint a Sinopharm oltóanyag esetében a tesztelésben részt vevő, az oltásukról nyilatkozó 60 év felettiek esetében 23,9 százalékos mértékben volt tapasztalható az IgG típusú neutralizáló antitestek elégtelen mennyiségének jelenléte a vérkeringésben. A többi oltóanyag esetében a megfelelő antitest-szinttel nem rendelkezők aránya lényegesen alacsonyabb: a Szputnyiknál 5,47, míg a Pfizernél 0,75 volt ugyanez az arány. Itt érdemes megjegyezni, hogy az idősek itthon leginkább éppen ebből a három vakcinából kaptak.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

„Ne kelljen újra bizonyítani, ki a jó hazafi” – Magyar Hang-ajánló

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom