Az adatvédelmi aggályok és az egyenlőtlenség növelése miatt tiltakoznak elsősorban az ellenzéki pártok a digitális állampolgárság bevezetésével szemben. Többeket is kerestünk azzal kapcsolatban, mi alapján döntöttek a szavazatukról, a párbeszédes Jámbor András és az LMP-társelnök Ungár Péter pedig ki is fejtették, mi a gondjuk a megszavazott javaslattal.
A pártok egyébként egységesen döntöttek: a Mi Hazánk, a DK, az LMP, a Párbeszéd és az MSZP nemet nyomott, a Jobbik és a Momentum tartózkodott, a fideszes többség pedig megszavazta a jogszabályt. Akadtak azért olyanok is, akik félrevoksoltak. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté igennel szeretett volna szavazni, de véletlenül a nemet választotta. A Fidesz-frakció sajtóosztálya lapunkat arról tájékoztatta, „A frakcióvezető tévedésből szavazott nemmel az összegző módosító javaslatra, a helyesbítési szándékot a frakció jelezte az Országgyűlés felé.”
A kormány és különösen Rogán Antal lelkesedése egyértelmű, miközben semmi nem kényszerítené az országot, hogy az ügyintézést és az igazolványainkat mielőbb digitális alapokra helyeztessük. Persze a kormány arról beszél, hogy ez önkéntes alapú lesz, de nyilvánvaló, hogy a bürokrácia folyamatos leépítése egyre inkább megköveteli majd mindenkitől a digitális alapokra helyezkedést. Ami által minden korábbinál több adatunkról tudhat majd az állam, ráadásul – ha utóbb kérjük is – ezek törlése csak ötven év után fog megtörténni. Sokan attól tartanak továbbá, hogy a digitalizálódás megfigyelő-állam kiépüléséhez vezethet, visszaélhetnek az egyes hivatalok az adatainkkal.
– Van egy digitális szakadék, ami miatt egy csomó állampolgár eleve kiszorulhat ebből a rendszerből – mondja el érdeklődésünkre Jámbor András. Személyes példákat említ, tapasztalja a végrehajtási intézkedések és közmeghallgatások során, mennyire nem általános készség a digitális tudatosság. Lehet, hogy Rogán Antal azt mondja, csak önkéntes alapon és felmenő rendszerben vezetik be, mégis lesz a baloldali politikus szerint egy erős egyenlőtlenség: „aki idősebb vagy kevésbé mozog otthon az okostelefonos-internetes világban, az nehezebb helyzetbe kerül.” Problémának tartja, hogy nincs a jogszabály mellé téve egy javaslat a szakadék felszámolására.
De Jámbor ezt csak a kisebbik gondnak látja, ettől még szerinte támogatható lenne a dolog. A nagyobb problémának a különféle adatvédelmi aggályokat tartja. Rogán különböző nyilatkozatai, bizottsági ülésen elhangzott mondatai nem nyugtatták meg ebből a szempontból. Hallanak hajmeresztő történeteket, amelyeket ugyanakkor nem tudnak ellenőriztetni. Ezek alapján pedig felmerült több esetben, hogy az állami rendszereket sikerrel kapcsolták össze a Fidesz saját adatbázisával, adatokat csoportosítva át. Amit viszont jogalkotásilag aggasztóbbnak lát, az az, hogy a kormány túl szeretne lépni a Sólyom László-fémjelezte adatvédelmi korszakon. Sólyom kiemelkedő fontosságúnak tartotta, hogy ne legyenek összekapcsolhatóak az állami rendszeren belül az információk, az állam ne tudjon visszaélni a rendelkezésére álló adatokkal. Ezt a felvetést az ellenzéki képviselő szerint nem meghaladni kellene, hanem a mindenkori kormányzatnak biztosítania. Főleg most, amikor a mesterséges intelligencia megjelenésével, illetve az új kvantumszámítógépek teljesítményével a hasonló rendszerek nagyon veszélyessé tudnak válni.
Minden olyan javaslatot szkeptikusan fogadok, amely az állam képességeit növeli arra, hogy az állampolgárokról adatokat gyűjtsön – válaszolta érdeklődésünkre Ungár Péter. Az LMP társelnöke szerint a XXI. század egyik legnagyobb kérdése a megfigyelő-állam, megfigyelő-kapitalizmus lesz. Ungár kiemelte, nem folytattak le semmilyen társadalmi vitát arról, hogy a kényelmünk és az adatbiztonságunk iránti vágy milyen arányban viszonyulnak egymáshoz. Senki sem akarja, hogy az állam mindent tudjon róla – fogalmazott. Ráadásul korábban szerinte volt már rá példa, hogy a Rogán-féle minisztérium visszaélt állampolgárok adataival.
A Mi Hazánk egy egységes csomagba illeszti ezt a kérdést: ellenzik a készpénz visszaszorulását a kártyás fizetéssel szemben, és a digitalizálódás kapcsán is az állampolgárok megfigyelésének veszélyét emlegetik. Korábbi cikkünkben már idéztük a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelenben megjelent Szakács Árpád-cikket a témában. Dúró Dóra pedig szerdán úgy fogalmazott a digitális állampolgársággal kapcsolatban: „A disztópikus regényekbe illő elképzeléssel megnyílna az út minden olyan szolgáltatás digitalizációjához, melyek az állam kezében összpontosítanának minden hatalmat. Az így kialakult rendszer a későbbiekben remekül kapóra jönne a globalisták terveinek kivitelezéséhez, ezért is emeli fel a szavát ellene a Mi Hazánk. Az esztelen digitalizációval nem az ügyintézés kényelme és gyorsasága növekszik, hanem annak a veszélye, hogy saját államunk rabjaivá leszünk.”
A Miniszterelnöki Kabinetiroda politikai államtitkára, Dömötör Csaba november végén úgy érvelt: a törvényjavaslat nyomán jelentősen könnyebbé válik a magyarok élete. Szerinte a digitalizáció gazdaságélénkítő hatású, illetve növeli az ország versenyképességét is. Dömötör azzal is érvelt, hogy a 16-74 év közöttiek 84 százalékának van szerinte okostelefonja és mobilinternetje, a 18-30 év közöttieknél pedig az okostelefon-használat a száz százalékot közelíti. Mindez persze – bár ezt már nem mondták ki –, azt is jelenti, hogy ha az ügyintézés és a személyazonosság igazolása csak digitálisan lenne lehetséges, akkor az állam ebből a 16-74 év közöttiek 16 százalékát kirekesztené. Nem is beszélve továbbá a még idősebbekről, valamint azokról, akik bár rendelkeznek ilyen eszközzel, de nem kívánják egy alkalmazáson keresztül intézni a személyes ügyeket. Az államtitkár mindenesetre hangsúlyozta: nem lesz kötelező az alkalmazás használata, és bármikor meg lehet szüntetni a profilt. Szerinte az állam csak azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket eddig is tárolt. A kormány ugyanakkor korábban egyértelműen azt kommunikálta: a cél, hogy 2026-ra mindenki digitális állampolgár legyen. Felmerül a kérdés, miként férne össze az alkotmánnyal az, hogy ha valaki három év múlva igazolni szeretné magát egy rendőr előtt, annak kötelezően vásárolnia kellene egy okostelefont, hozzá pedig internetelőfizetést. Dömötör Csabát levélben kerestük ez ügyben csütörtök délután, a fentebb is elhangzott kritikákkal szembesítve őt, de egyelőre nem kaptunk választ a megkeresésünkre.
A mostani szavazásnál tartózkodó Z. Kárpát Dániel a javaslat novemberi vitáján arról beszélt: a garanciák hiányával van a baj, ugyanis összeállítható az adatokból az állampolgárok személyiségprofilja. A szolgáltató továbbá piaci szereplőknek, bankoknak és biztosítóknak is kiadhatja az adatokat. Z. Kárpát felhívta rá a figyelmet, hogy az állami Vakcinainfó honlapján adataikat megadók is kaptak később kormánypárti kampánylevelet. De a jobbikos politikus azért hozzátette, hogy nem egy kínai szociális kreditrendszer fekszik az asztalon, viszont ha rosszul csinálják, szerinte az lehet belőle egyszer.
