A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége június 27. és július 5. között Magyarországon járt. A találkozó nem a szokványos évenkénti megbeszélés része volt, erre csak 2022 végén kerül sor a valutaalappal. A júliusi találkozón „gazdasági fejleményekről” beszélgettek a magyar hatóságokkal – közölte az IMF a Szabad Európával.
Az IMF közlése szerint a küldöttséget Jean-François Dauphin vezette, és a Magyarországgal folytatott rendszeres felügyeleti párbeszéd részeként vitatták meg a gazdasági fejleményeket. Dauphin felel Magyarországért az IMF-en belül.
A találkozókról néhány nappal vagy héttel később általában felkerül egy jegyzőkönyv az IMF honlapjára, így volt ez például 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben is – írja a portál. Ami érdekes, hogy az idei nyári találkozóról nincs hír, arról sem a kormány, sem a valutaalap nem tett közzé információt.
A portál kérdésére azonban megerősítették az IMF-nél, hogy Magyarországnak nincs élő hitelszerződése a valutaalappal, és erre irányuló kérelmet sem adott be a kormány. A Pénzügyminisztérium is válaszolt ez ügyben, azt írták: „a Nemzetközi Valutaalap delegációja, ahogy a többi tagország esetében is, szakértői egyeztetéseket folytat a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank szakértőivel minden év első felében.”
A szaktárca szerint az éves „Article IV. cikkely szerinti látogatásra későbbiekben kerül sor.”
A téma már csak azért is napirenden van mostanában, mert nemrég Szerbia kormánya a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult pénzügyi segítségért, mivel az államadósság finanszírozása az év eleje óta több mint háromszorosára nőtt. Ráadásul a Financial Times egyik cikkében Romániát és Magyarországot is azok között az országok között említette, amelyek gondban lehetnek az ugrásszerűen megemelkedő finanszírozási költségek nyomán.
Valóban nem rózsás a helyzet: az, hogy Magyarország mennyire képes teljesíteni külső adósságát, azon múlik, hogy rendelkezik-e elegendő devizával. A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett jelentése szerint nyáron sokat romlott a helyzet, hiszen júliusban 1,674 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, több mint duplája a júniusi 806 millió eurónak.
Róna Péter közgazdász lapunknak ezzel kapcsolatban elmagyarázta, mi történik, ha elfogy, vagy legalábbis a kritikus szintre csökken egy ország devizatartaléka (ahogy ez Szerbia esetében a jelek szerint valószínűsíthető).
Ilyen esetben a nemzetközi piacokról is lehet pénzt szerezni, ám a befektetők ekkor már igen óvatosak, inkább nem veszik az államkötvényeket, vagy elutasítják a hitelért kuncsorgó országot, vagy csak komoly feltételekkel adnak pénzt. Ekkor jön a képbe a Nemzetközi Valutaalap, amely arra hivatott, hogy az átmeneti financiális problémákra megoldást nyújtson, természetesen komoly kritériumok mellett. Ahogy történt ez a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején is. Ilyenkor az IMF is szigorú feltételeket szab: letesz a kérelmező asztalára egy forgatókönyvet, ami alapján törleszthetőnek látja az adott országnak biztosított hitelt. – Nem ritka, hogy személyi feltételeket is támasztanak, ezért kellett távoznia a ciklus közepén Gyurcsánynak és Veres János pénzügyminiszternek is, az ő személyükben ugyanis a valutaalap nem ismerte fel a végrehajtás garanciáját – magyarázta közgazdász.
Egyelőre feltehetően itt még nem tartunk, a Szabad Európa által megkérdezett közgazdászok sem tartják reálisnak, hogy hazánk most az IMF-hez forduljon pénzügyi segítségért. Ennek legfőképpen az az oka, hogy teljesen más jellegű válsághelyzettel szembesülünk, mint 2008-ban. Akkor a pénzügyi rendszer lényegében összeomlott, most nem ez a helyzet.
– Nagyon szerencsétlen csillagállás, kellemetlen fejlemények sorozata kell ahhoz, hogy Magyarország az IMF segítségére szoruljon. Ha leminősítenek a hitelminősítők, megszakadnának az uniós költségvetési forrásokkal kapcsolatos tárgyalások, és ennek hatására tőkekiáramlás indulna meg az országból. De ez csak hipotézis. A bekövetkezési valószínűsége igen alacsony, bár nagyobb, mint nulla – mondta Bod Péter Ákos közgazdász.
Kockázatok persze vannak bőven, és ezeket épp Varga Mihály pénzügyminiszter mondta el pénteken a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen. Mint a Portfolió.hu beszámolt róla, Varga figyelmeztetett, hogy Magyarország energiaszámlája drasztikusan drágul, 2019-ről 2022-re a földgáz 570 milliárdról 5059 milliárd forintra, az áram 201-ről 1556 milliárd forintra emelkedett, vagyis a gázra közel tízszer, az áramra majdnem nyolcszor annyit kell az országnak költenie.
Varga Mihály szerint a fizetési mérlegek romlása mögött az energiaszámlák és a hozamok (kamatok) emelkedése áll, és ezek már veszélyes szintekhez közelednek.
