Péntekig nyilatkozhatnak a pedagógusok arról, elfogadják-e az új köznevelési jogállást. Fizetésemelésre a teljesítményük alapján először két év múlva számíthatnak. Emelést csak a pedagógusok kisebb része kap béremelést a jogállásváltással, legfeljebb 5-10 százalékosat. Azonban van olyan is, akinek a kötelező óraszám megemelése miatt csökken a fizetése.
Ha elfogadják az új jogállást, amelyet a státusztörvénynek nevezett, a pedagógusok új életpályájáról szóló jogszabály kínál számukra a korábbi közalkalmazotti jogviszony helyett, a kinevezésüket csak 2024 januárjában kapják majd meg, addig egyfajta köztes állapotban lesznek. Ebben a helyzetben kell dönteniük, hogy elfogadják-e a jövőbeni kinevezést, amelynek egy új teljesítményértékelési rendszer is része lesz, azonban egyelőre ennek részletei is ismeretlenek.
Rejtély, hogy alakulnak a bérek
Fizetésemelésre a teljesítményük alapján először két év múlva számíthatnak. Mivel a teljesítményértékelési rendszerről szóló rendelet nem jelent meg, jelenleg az új jogállást elfogadó pedagógusok sem tudják, pontosan mi alapján értékelik őket, és mi alapján kapnak majd fizetést 2025. szeptember 1-e után.
Ahogy azt sem, hogy milyen alapon kaphatnak esetleg béremelést az addig hátralévő két évben. A státusztörvény szerint ugyanis a bért már a teljesítményérteklési rendszer bevezetése előtt is bizonyos szempontok – mint a végzettség, a nyelvtudás, tanított szakok száma vagy a korábban kapott kintüntetések – figyelembe vételével állapíthatja meg a munkáltató, ám az nem derül ki a törvényből, hogy ezek a szempontok milyen súllyal eshetnek latba. A szakszervezetek tapasztalatai szerint pedig eddig szinte minden pedagógusnak a törvényben meghatározott minimális fizetést, vagy nem sokkal magasabb össszeget ajánlottak idén szeptembertől.
A pedagógusok azzal sem lehetnek tisztában, milyen ajánlatot ad nekik a munkáltatójuk jövő januárban, amikor ténylegesen kézhez kapják az új jogállás alapján kinevezésüket. A szeptemberi tájékoztatókban a „várható” járandóságukat közölték velük, ám ez semmire nem kötelezi a tankerületeket.
A pedagógusbérek elméletileg már most is eltérhetnének a státusztörvényben meghatározott minimális összegtől, például végzettség, nyelvtudás vagy a tanított szakok száma alapján. Ám ezek a szempontok csak általánosságban vannak meghatározva a törvényben, és a tankerületeknek egyelőre nincs kerete a béremelésre. A Pedagógusok Szakszervezete és a másik érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is azt tanácsolta tagjainak: kezdeményezzenek béralkut, hiszen a törvény szerint a munkáltatónak szeptember 1-től már megvan a lehetősége, hogy magasabb bért kínáljon a korábbinál. Totyik Tamás elmondása szerint a Pedagógusok Szakszervezetének van is olyan esetről tudomása, amikor megbízási díjért, óraadóként dolgozó pedagógusok esetében sikeres volt a béralku a tankerülettel. Nagy Erzsébetnek, a PDSZ országos választmányi tagjának az a tapasztalata, hogy a tankerületek a legtöbb ilyen esetben azzal utasították vissza a pedagógusokat, hogy nincs keretük arra, hogy magasabb bért kínáljanak.
A jövő évet tekintve tíz százalékos bértömeg-növekedésről beszélt Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár – vagyis összesen ennyivel nőhetnek a pedagógusbérre szánt összegek. Ám – mint Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke felhívta a figyelmet – ezt a többletet nagyrészt elviheti, hogy a törvény megemelte a gyakornokok és a hátrányos helyzetűeket oktató pedagógusok fizetését, vagyis a többi pedagógus nem féltétlenül számíthat fizetésemelésre ez alapján.
Van, akinek kevesebb pénzt ajánlottak
Olyan pedagógusok is vannak, akik szeptember 1-étől kevesebbet keresnek majd a tájékoztatás szerint, mint korábban. Ez kisebb számban érinti a közoktatásban teljes állásban tanító pedagógusokat, hiszen ők eleve a státusztörvényben újonnnan meghatározott 24 órás kötelező óraszám felett tanítottak.
Érintheti viszont a részmunkaidőben dolgozókat, hiszen nekik nem biztos, hogy arányosan megvan a megfelelő óraszámuk részmunkaidő mellett is, így változatlan feltételek mellett kevesebb lehet a fizetésük. Ez történt azzal a neve elhallgatását kérő általános iskolai szaktanárral, aki a Magyar Hangnak elküldte a szeptember közepén kézhez kapott tájékoztató levelet – eszerint 25 ezer forinttal kevesebb a bruttó járandósága szeptember 1-étől, amennyiben elfogadja az új jogállást. Január 1-étől „várható” fizetésként ennél nagyobb összeget tüntettek fel a tájékoztatóban, de még mindig 10 ezer forinttal kevesebbet, mint amennyi a jelenlegi bruttó bére.
A probléma Totyik Tamás szerint legnagyobb számban az alapfokú művészetoktatásban dolgozó pedagógusokat érinti, mert ők gyakran nem tudják a 24 órás kötelező óraszámot kitöltetni. A szakszervezeti vezető szerint ez nem is lenne lehetséges, mert a tanítás után, délután nem áll rendelkezésre elég idő ahhoz, hogy a zeneiskolákban több órát tartsanak a mostaninál.
Nincs biztos adat a távozók számáról
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a visszaesések alapján egy-kétezer főre becsüli azoknak a pedagógusoknak a számát, akik nem fogadják majd el az új státuszt. Rétvári Bence, a közoktatásért is felelős Belügyminisztérium parlamenti államtkára szerint „ezrelékekben” lesz mérhető az új jogállás feltételei miatt távozók száma, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig 700 főről beszélt a csütörtöki Kormányinfón.
A pontos szám majd csak a nyilatkozatra nyitva álló határidő lejárta után derülhet ki. Totyik Tamás elmondása szerint az adatigénylést a szakszervezet hétfőn be is fogja nyújtani. Az elnök hozzátette: még arra az adatigénylésükre sem érkezett válasz számos tankerülettől, amelyben arról érdeklődtek, hány pedagógus jogviszonya szűnt meg lemondással július 15. és augusztus 1. között. Így egyelőre nincs információ arról, hogy valójában hányan mondhattak le kifejezetten a július 4-én elfogadott státusztörvény miatt. Rétvári Bence szerint a szakszervezetek által várt felmondási hullám nyáron is elmaradt.
Totyik Tamás vitatta Rétvári Bencének azokat a kijelentéseit is, amelyek szerint a szakszervezetek „összevissza dobálóznak számokkalt a pedagógushiányt illetően. – Az államtitkár „áttételesen 3400 iskolaigazgatót hazudtolt meg, valamint a KSH és az Oktatási Hivatal statisztikáját”, mert mi ezekből az adatokból dolgoztunk. Ha ezek hazugságok, az finoman szólva is érdekes helyzetet teremt – kommentálta az államtitkár kijelentését a szakszervezeti vezető.
A Pedagógusok Szakszervezete ezen adatbázisok alapján közölt adatokat a pedagógushiányról szeptember 18-án. Eszerint több mint 20 ezer tanár hiányzik a közoktatásból. A hiányt a szakszervezet tapasztalatai szerint elsősorban nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával pótolja a közoktatás, azzal kapcsolatban azonban nem közölt számokat az oktatásirányítás, hogy hány nyugdíjast foglalkoztatnak vissza a közoktatásban, és erre kérdésre a Pedagógusok Szakszervezete sem kapott választ. Totyik Tamás szerint nem közvetlenül a most távozó, becsléseik szerint 1000-1500 pedagógus lemondása miatt omolhat össze az oktatási rendszer, hanem a már egyébként is fennálló pedagógushiány és a következő évek nyugdíjazási hulláma miatt.
