Megküldte Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek a Fővárosi Kormányhivatal a védettségi igazolványok számát területi bontásban. Mivel a kormányzat csak megyei szintre lebontott oltottsági adatokat közölt, ez lehet az eddigi legrészletesebb információ arról, hogy megközelítőleg hányan lehetnek védettek az egyes járásokban és településeken.
A védettségi igazolványok száma az első olyan adat lehet, amely részletesebb információkat árul el az oltottság területi megoszlásáról. Ez akkor is így van, ha az adatok nem lehetnek teljesen pontosak, mert a védettségi igazolványt nem csak az oltottak kapják meg, hanem azok is, akik átestek a koronavírus-fertőzésen. Ez jelenleg 766 ezer főt jelent Magyarországon, akiknek a döntő része a 2020 őszi hullámban vagy később esett át a betegségen, tehát már kaphatott védettségi igazolványt, viszont nem biztos, hogy ma is védettnek számít, hiszen azzal is számolni kell, hogy a a fertőzésen átesettek egy részénél már eltelt fél év a gyógyulás óta. Torzíthatja az adatokat az is, hogy akik felgyógyultak a koronavírusból és utána be is oltatták magukat, kétszer is kaptak védettségi igazolványt, továbbá, hogy adatváltozás esetén is új védettségi igazolványt postáznak, és földrajzi értelemben az is, hogy nem biztos, hogy mindenki ott él, ahová a védettségi igazolványt részére kipostázták.
Ezzel együtt is ez az első, települési szintig lebontott adat a védettségről, amit a nyilvánosság megismerhet. Korábban a 444.hu adatkérésére a Miniszterelnökség adta ki a megyei oltottsági adatokat a július 9-i állapot szerint. Ezekből az derült ki, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében alig 50 százalékos volt az oltottság, de Hajdú-Bihar, Békés és Bács-Kiskun-megye is alig lépte át az 50 százalékot, miközben Pest megyében csaknem 60 százalék volt, a fővárosban pedig át is lépte a 60 százalékot.
Szél Bernadett a közösségi médiában azt írta: korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Miniszterelnöki Kabinetirodától is kérte a települési szintű oltottsági adatokat, de mindkét helyről azt a választ kapta, hogy nincsenek ilyen adataik. Végül a Fővárosi Kormányhivatalnál járt sikerrel, amely a védettségi igazolványokat postázza ki. A képviselő azt írta: egy hónap után, augusztus 3-án elküldték neki a védettségi igazolványok adatait, a budapesti kerületi adatok kivételével településekre lebontva.
Az adatokat feldolgozva Szél Bernadett közlése szerint az alábbiak derültek ki:
- 23 százalékos különbség van a legtöbb és a legkevesebb védettségi igazolvánnyal „rendelkező” két megye között, Budapest 78,4 százalékkal áll az élen, Borsod 54,9 százalékkal az utolsó helyen. Ezek az arányok korábban a megyékre lebontott oltási adatokból is kiderültek.
- A védettségivel rendelkezők aránya a Győri, a Budakeszi, a Dunakeszi és a Szombathelyi járásban a legmagasabb, 75 százalék, 74 százalék a Székesfehérvári, Gárdonyi és Veszprémi járásban, és 73 százalék a Szegedi járásban. A legalacsonyabb az arány a Kunhegyesi járásban, mindössze 40 százalék, 41 százalék a Mezőcsáti és Ózdi járásban, és 47 százalék a Hajdúhadházi és Csengeri járásban. A legmagasabb és legalacsonyabb arányokkal rendelkező járások között 35 százalék a különbség.
- Egyes településeken száz százalékos vagy közel száz százalékos is lehet az oltottság, 100 százalék körüli értéket mutat a Pest megyei Ipolytölgyes, a somogyi Nemeskisfalud és a szintén Pest megyei Márianosztra. 95 százalékos a védettségivel rendelkezők aránya a GyMS megyei Pásztoriban, 94 százalékos a nógrádi Szuhán, 86 százalék a Komárom-Esztergom megyei Várgesztesen.
- A legalacsonyabb arányokkal bíró települések között borsodi, somogyi és szabolcsi falvak vannak: 5 százaléknyi lakosnak van védettségi igazolványa Csenyétén, 12 százaléknak a szabolcsi Uszkán, 22 százaléknak a borsodi Farkaslyukon, 25 százaléknak a hevesi Tarnabodon, 26 százaléknak a szolnoki Tiszabőn, 28 százaléknak a borsodi Sajónémetiben. 65 faluban 30 százalék vagy az alatti az arány. Az első 100 településen átlagosan 78 százalék a védettségivel rendelkezők aránya, az utolsó 100 átlaga 27 százalék, azaz több mint 50 százalékos a különbség.
- A fővárosiak 78 százaléka, a megyei jogú városok lakóinak 72 százaléka, a városok lakóinak 64 százaléka, a községek lakosainak 57 százaléka rendelkezik védettségi igazolvánnyal.
Szél Bernadett szerint az adatok is világosan mutatják, hogy a kormány nem dőlhet hátra, folytatnia kell az oltási kampányt, különösen a hátrányos helyzetű keleti országrészekben. – Az adatok kijózanítóak: a 78 százalékos budapesti aránnyal szemben Szabolcsban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Borsodban 55 százalék körüli a védettségivel rendelkezők aránya, a legrosszabb helyzetű járásokban 40 százalék körüli, a legkiszolgáltatottabb borsodi, somogyi és szabolcsi falvakban pedig még a 30 százalékot sem éri el – írta a képviselő. Szél Bernadett már korábban javasolta, hogy a kormány tegye rugalmasabbá az oltási programot, oltóbuszokkal vigyék helybe az oltóanyagot és előzetes regisztráció nélkül is tegyék lehetővé az oltást.
