Tetőzött és gyengülni látszik a fővárosi járványhelyzet – hangzott el a főváros csütörtöki sajtótájékoztatóján. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az operatív törzstől kapott adatokat idézte, ezek szerint november 29. és december 5. között 8107 budapesti koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, miközben még egy héttel korábban tízezer felett volt a kiszűrt friss esetek száma.
Kiss Ambrus fontos bejelentései közé tartozott, hogy a főváros féléves költségvetést tervez –azért csak ennyit, mert a büdzsé nagyban épít egy 32 milliárdos piaci hitelre, ehhez viszont a kormány jóváhagyása is kell majd. Ha Orbán Viktor nem bólint rá a hitelfelvételre, akkor félévnél tovább nem tarthatók a kiadások; abban viszont nem lehetünk biztosak, hogy a kormány tényleg elutasítja majd a hitelkérelmünket – magyarázta a városvezető.
Megelőlegezett béremelés
A féléves büdzsébe ugyanakkor Kissék így is beépítenek egy 15 milliárdos béremelést a fővárosi cégek, intézmények dolgozói számára. Már idén sem tudtunk emelni a dolgozók fizetését, ami 6-7 százalékos infláció miatt jelentősen veszített értékéből; kockáztatunk, de szükségünk van egy stabil, megbízható dolgozói állományra, és meg is kell becsülnünk őket – mondta Kiss –, ettől ugyanakkor csak még rizikósabb lesz a büdzsé.
A béremeléshez Budapest megelőlegezi a forrást, a fővárosi vezetés pedig abban bízik, hogy a kormány nem csak a hitelre mond igent, de kompenzálni fogja az elvonásokkal kieső 20,5 milliárdos hipa-bevételt is; ha az Orbán-kabinet mégsem szánja rá magát a kompenzációra, akkor a szakszervezeti támogatásával próbálnak majd pénzükhöz jutni. A felsoroltakon túl vannak még uniós támogatásaink, és az Európai Beruházási Banktól korábban felvett (61 milliárdos) EIB-hitel megmaradt része, ezekből gazdálkodunk jövőre – részletezte a költségvetés forráselemeit Kiss Ambrus.
A sárga buszok sem állnak le
Palkovics László innovációs miniszter hosszas huzakodás után múlt héten elutalta a Budapest tömegközlekedésére szánt 12 milliárdos normatív támogatást – ebben persze szerepe lehetett a kampánynak is, mely során a BKK járatain rendszeresen bemondták, a kormány bliccel, mert nem fizet. Kiss szerint meglesz a pénz az agglomerációs közlekedés fenntartására is: erről már megállapodtak Fürjes Balázs államtitkárral, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén. A döntés értelmében Budapest két évre 6,5 milliárd forintos előleget fizet ki a közlekedést biztosító Volánnak és a MÁV-nak, majd egy komplex képlet segítségével kiderítik, hogy sokat, keveset vagy éppen eleget szántak erre a célra.
A főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, jövő évben már olyan kormánnyal szeretnének együtt dolgozni, ami az önkormányzatokat partnernek és nem alárendelt félnek tekinti. Gondoljanak bele, hogy az állam tavaly 20 százalékkal több adót szedhetett be, míg a főváros kezét megkötötték a járványra hivatkozva. Mi nem vehetünk fel újabb EIB-hitelszerződést, a kormány viszont azon a napon vett fel újabb hitelt az európai banktól, amikor ezt nekünk megtiltották. A HVG kérdésére – mi lesz, ha a 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz nyer – Kiss Ambrus azt mondta, erre a verzióra nincs is terve.
Terítéken marad a Városháza-ügy
A főpolgármester-helyettes a jövő hétre tervezett Fővárosi Közgyűlés várható előterjesztéseit is bemutatta a sajtónak. A már említett féléves költségvetés mellett többek között napirendi pont lesz Óbudai-szigetet szegélyező ártéri erdő és a II. kerületi Szalamandra-völgy védetté nyilvánítása, és az utcán szétdobált rollerek miatt kiszabható kerületi szankciók lehetősége. A közgyűlésen döntenek majd a Budapest közvilágításáért felelő BDK Kft. jövő évi költségvetéséről is, és arról, hogy 2022-ben a főváros már egyetemes szolgáltatótól – az MVM Nextől – szerzi be a világításhoz használt villamos energiát. Kiss szerint erre a piaci árak elszabadulása miatt volt szükség, a gigaszolgáltató ugyanis nagyobb védelmet jelent az árkilengésekkel szemben. A dokumentum egyik utolsó javaslati pontja, hogy a főváros január végéig hosszabbítsa meg a Városháza állítólagos eladási terveivel foglalkozó bizottság mandátumát – ezt a XV. kerületi fideszes polgármester, Kovács Péter és Terézváros momentumos vezetője, Soproni Tamás kezdeményezte.
Az indítvány kapcsolódik a kormánypárti sajtóban már Városháza-gate néven emlegetett ügyhöz, melyről lapunk is több cikkünk beszámolt – ezeket ide kattintva olvashatják el.
Mivel a történtek miatt sajtóértesülések szerint már 14 nyomozás zajlik, a Magyar Hang megkérdezte Kisst, hogy hányban hallgatta meg őt a rendőrség. Még abban a rágalmazási perben sem, amit én indítottam – mondta Kiss Ambrus (a városvezetőt több cikkben illegális jutalékrendszer működtetésével gyanúsították meg, ezért tett feljelentést.) Kiss hozzátette, jogi lépéseket tervez az őt tényszerűen korruptként említő Budai Gyula országgyűlési képviselővel szemben.
Kiss: Álhír a leépítés
Kiss arra is reagált, hogy a kormányközeli Metropolban a Városháza tömeges leépítési akciójáról, több száz ember elbocsátásáról írtak csütörtökön. Karácsony Gergely helyettese szerint ez álhír: voltak ugyan leépítések a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél – ahol a pandémia első hulláma miatt elmaradt a megszokott bevétel – és a fővárosi kéményseprő cégnél is, ahol a dolgozókat átvevő állami katasztrófavédelem előbb a dolgozói állomány elbocsátását kérte, majd csak ezután hirdette meg számukra a már állami állásokat. Az hír hamisságát szerinte az is mutathatja, hogy míg 2019-ben még csak 16 200 főt foglalkoztattak Budapest nagy cégei, tavaly már több mint 17 600 dolgozójuk volt. A fővárosnak jelenleg amúgy több mint 25 ezer dolgozója van, és a már említett 15 milliárd forintos tételből minimum 15 százalékkal emelnék meg jövőre fizetésüket.
Lapunk arról is érdeklődött, hogy a rossz anyagi helyzetre tekintettel, a fővárosi vezetés idén kap-e karácsonyi jutalmat. 2019 óta nem osztunk karácsonyi jutalmakat – mondta Kiss Ambrus – legfeljebb a fővárosi cégeknél lehet prémiumfizetés, de az sem az év végén történik. A fővárosi dolgozók ugyanakkor kapnak „pulykapénzt”, ezzel kárpótolják őket az idén kimaradt fizetésemelésért: a BKV dolgozói bruttó 120 ezer forintot kapnak, az idősgondozással, családvédelemmel, hajléktalanellátással is foglalkozó BMSZK munkatársai pedig bruttó 100 ezer forintra számíthatnak.
Kormányzati kompenzációt követelnek a fővárosi szakszervezetek
A kormányzati kompenzáció érdekében további akciókat terveznek azok a fővárosi szakszervezetek, amelyek elfogadhatatlannak tartják, hogy 2022-ben ismét reálbércsökkenés jöjjön. Ennek jegyében csütörtökön egyeztetést folytattak a Fővárosi Önkormányzat képviselőivel.
Mint a közleményben írják, a fővárosi cégeknél és intézményeknél működő szakszervezetek elfogadták, hogy többek közt a megemelkedett szolidaritási hozzájárulás és az iparűzési adó kormányzati elvonása miatt az önkormányzat nem tud béremelést biztosítani. A folyamatosan emelkedő infláció hatására ez jelentős reálkereset-csökkenést okozott. Ellensúlyként nyár elején elkészült az a bérpolitikai megállapodás, ami 2022-re már emelést irányzott elő. A kormány viszont úgy döntött, hogy jövőre is elvonja az iparűzési adó egy részét a Fővárosi Önkormányzattól.
A fővárossal kötött megállapodás szerint a Fővárosi Önkormányzat továbbra is kitart a bérmegállapodás mellett, ezért jövőre 15 milliárdot különített el a célra. Az iparűzési adó elvonása 20,5 milliárdos kiesést jelent, így ezt kellene a kormánynak kompenzálnia. A szakszervezetek követelik, hogy a kormány biztosítsa ezt, és üdvözlik, hogy az összeget a Fővárosi Önkormányzat akár folyószámahitele terhére megelőlegezi.
A megállapodást aláírta a MASZSZ, a BKSZSZ, a Független HÉV Szakszervezet, az FKDDSZ, a FŐTÁV Dolgozók Szakszervezete, a Liga Közlekedési Szakszervezetek Ágazati Szövetsége, a Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezete, a BGYH. Zrt Munkahelyi Szakszervezete, az MKKSZ, a KKDSZ, a VTDSZSZ, a HVDSZ 2000, a SZÁD és az EKSZ.
