Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg egyaránt 1,38 milliárd forintos állami támogatást kapott önkormányzati feladatok ellátására nem sokkal azt követően, hogy a kormány csökkentette az iparűzési adót, az önkormányzatok legfontosabb bevételét – vette észre a 24.hu a vonatkozó kormányhatározatot a karácsony napján megjelent közlönyben.
Ilyen nagy összegű karácsonyi „prémiumot”, amely önkormányzati feladatok ellátására szabadon fordítható, jellemzően a kormánypárti vezetésű városok kaptak a megyei jogúak közül. Közülük egyedül Békéscsabát vezeti független, de az ellenzéki szövetséghez nem csatlakozó polgármester. A szintén a támogatottak között lévő Kaposvár polgármestere egyébként az a Szita Károly, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöként támogatta, hogy a kormány megfelezze az iparűzési adót, ami miatt az MJVSZ több ellenzéki polgármestere is elhatárolódott tőle.
A Telex összesítése szerint egyébként a 23 megyei jogú város közül most 16 kapott jelentős összegeket, ebben benne van mind a 12 fideszes polgármester vezette város – és az említett függetlenként kormánypárti támogatással 2019-ben újrázó Szarvas Péter vezette Békéscsaba – míg a 10 ellenzéki vezetésű megyei jogú városból csak 3 jutott támogatáshoz a határozat alapján. Eger például 600 millió forintot költhet az egri vár fejlesztésére, Miskolc pedig 700 milliót a miskolctapolcai fürdő üzemeltetésére, ám ezek például címzett pénzek, azaz nem költhetik el szabadon működésre a támogatást, mint a felsorolt fideszes városok, amelyek értelemszerűen ebből a pénzből részben pótolhatják az Orbán Viktor iparűzési adóról szóló döntése miatt kieső bevételeket. Ugyanakkor tény, az ellenzéki Salgótarján városüzemeltetési és fejlesztési feladatok támogatása céljából kapott 400 millió forintot.
Érdekesség, hogy Nagykanizsa, ahol fideszes polgármester van, de ellenzéki többségű testület, 820 milliót kapott „önkormányzati feladatok ellátására részben támogatás nyújtásával” címén, míg Szekszárd egymilliárdot, ahol szintén hasonlóak az erőviszonyok (kormánypárti városvezető van, de ellenzéki többség az önkormányzati képviselők közt).
Az iparűzési adó csökkentését azzal indokolta a kormány, hogy ilyen módon 140 milliárd forint marad a kis-és közepes vállalkozásoknál, közben azonban az iparűzési adó az önkormányzatok legfontosabb olyan bevétele, amelyből működésüket, így az általuk biztosított közszolgáltatásokat is finanszírozni tudják. A 25 ezer lakosúnál kisebb települések egységesen kapnak kompenzációt, az ennél nagyobb városok azonban a kormánnyal folytatott tárgyalások alapján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a karácsony előtti utolsó kormányinfón arra utalt, hogy nem lesznek jogszabályban meghatározott kritériumai annak, hogy a kormány milyen szempontok szerint kompenzálhatja ezeknél a településeknél az iparűzési adóbevétel kiesését, elmondása szerint ez a kormánnyal való tárgyalások függvénye lesz.
A döntés ellen csak ellenzéki önkormányzatok tiltakoztak. Az ellenzéki vezetésű városokat tömörítő Szabad Városok Szövetsége már kezdettől attól tartott: a 25 ezer főnél nagyobb településeknek ígért egyedi kompenzációt „Orbán Viktor kénye-kedve szerint”, politikai alapon fogja osztani a kormány.
