Tavasszal és nyár elején az elsők között volt Magyarország az átoltottságot tekintve az Európai Unióban. Az eredményt nem győzte harsogni a propagandasajtó, amely a szintén rekord halálozási számok relativizálására is nagy energiákat fordított. Napjainkban azonban nagy a csend, ami nem pusztán a politikai uborkaszezonnak köszönhető: az egyetlen kétségkívül látványos és pozitívan értékelhető járványügyi eredményünk ugyanis – nevesül a beadott oltások relatíve magas száma – mára a múlté, immár ezen a téren is a mezőny második feléhez tartozunk az Európai Unióban.
Az oxfordi egyetem Our World In Data nevű online adatbázisa szerint már az átlagos uniós átoltottsági szintet sem éri el Magyarország. Augusztus utolsó hetére hazánk a 15. helyre esett a közösségi ranglistán: nálunk a legalább egy oltáson átesettek teljes lakossághoz mért aránya 59 százalékon áll – ez 5,7 millió embert jelent –, míg az uniós átlag 64 százalék.
Az adatok alapján szakadék van Kelet és Nyugat között – és nem nálunk a legnagyobb a baj. Portugália és Málta 81, illetve 80 százalékos átoltottsági szinttel vezeti a mezőnyt, őket követi Spanyolország, Dánia, Írország, Belgium, Finnország és Franciaország 70–76 százalékos eredménnyel, míg Olaszország, Svédország, Luxemburg, Németország és Ciprus 64–69 százalékos átoltottságot ért el eddig. Az uniós átlagszint alatti eredményeket produkáló országok között Magyarország aránylag jól áll Litvániával holtversenyben, ezeken kívül legalább ötven százalékos átoltottságot csak Görögország, Csehország, Észtország és Lengyelország ért el. A legrosszabb a helyzet Bulgáriában és Romániában, ahol mindössze 16, illetve 27 százalékos az átoltottság.
Az adatbázis alapján jól látszik, hogy a magyar oltási program február végén szakadt el az európai mezőnytől, és kapcsolt magasabb fokozatba, köszönhetően az akkortól kezdve rendelkezésre álló keleti vakcináknak. A jelenlegihez nagyon közeli, 57 százalékos oltottsági rátát június utolsó napjaira sikerült elérni, ami körülbelül 5,5 millió főt jelentett. Ám épp ekkorra ért be, és nem sokkal később le is hagyott bennünket a legtöbb nyugati ország, amelyek nálunk jóval sikeresebben védekeztek a harmadik hullám ellen, ám a vakcinák beszerzésével eleinte komoly gondjaik akadtak. Beszédes adat az is, hogy miközben hazánkban óriásira duzzadt a vakcinabőség, az elmúlt két hónapban mindössze 220 ezerrel sikerült növelni azok számát, akik legalább egy védőoltást beadattak maguknak.
A magyar népesség oltási hajlandósága a jelek szerint tehát elérte a határait, miközben öles léptekkel közeledik a negyedik hullám, amely kivédésére egyetlen eszközzel, mégpedig a védőoltásokkal kíván fellépni a kormányzat. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az augusztus 21-ei kormányinfón – amelyről lapunk munkatársát ismét kitiltották – csak arról beszélt, továbbra is az oltás a vírus elleni egyetlen hatékony védekezési eszköz, akiket pedig nem oltanak be, azok nagy valószínűséggel meg fognak betegedni. Hozzátette, hogy az országot nem kell lezárni, az oktatásban és a munkahelyeken sincs szükség korlátozásokra.
A miniszter nem tette hozzá, de sejthető: a kármentesítés – ne feledjük, több millió ember nem rendelkezik védettséggel – majd az egészségügyre hárul, amely a nyári „békeidőben” épphogy vissza tudott állni normális működésébe, hogy hozzákezdjen az esetenként többévesre duzzadt műtéti várólisták apasztásához.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/35. számában jelent meg, augusztus 27-én.
