Az ellenzéki összefogás központi kampánystábjának három tagja szeptembertől Forrás Társadalomkutató Intézet néven új közvélemény-kutató projektbe kezd – írja a 444.hu. Ezt azzal indokolják, hogy a választás előtti közvéleménykutatási adatokból nem lehetett látni a Fidesz kétharmados győzelmét.
Galgóczi Eszter politikai elemző, Vető Balázs közvélemény-kutató, onlinemarketing-szakértő és Zaránd Péter kampányszakértő (Sétáló Budapest, ellenzéki összefogás) április 3. után újra elővették a kampány alatt megrendelt, illetve a nyilvánosan elérhető közvélemény-kutatási adatokat, mindent átnéztek, és arra jutottak, hogy ezekből nem volt látható, hogy az ellenzék ilyen mértékű vereséget szenved. Szerintük valami nagyon nem stimmel a kutatók módszereivel, és a választás után a jórészt fals eredményekért egyik intézet sem vállalta a felelősséget, de egyelőre a magyarázattal is adós a szakma.
A 444.hu azt a vitaindítót ismerteti, amelyet a fenti három szerző a Politikatudományi Szemlében fog publikálni. „A pártok támogatottsága a választások előtti fél évben minden kutatóintézetnél és a saját kutatásainkban is – amelyeket négy egymástól független kutatóintézettől rendeltünk meg – a hibahatáron belül mozgott. A háborúról szóló adatokban természetesen látszott, hogy a Fidesznek kedvezhet a helyzet, de a pártválasztásról szóló számok ezek után sem változtak. Jelentős támogatottságváltozás sehol nem volt látható” – írják a vitaindítóban.
A stábtagok a 444.hu-nak azt is elmondták: a közvélemény-kutatások 22-es csődjét az az extrém példa is jól mutatja, hogy az exit poll, amit az ellenzéki összefogás kampányközpontja megrendelt a választás napján, azt mutatta, hogy még a győzelemre is van sanszuk, vagyis közel egymillió szavazatot tévedtek a közvéleménykutatók.
A 2022-es mérések elemzésének legkirívóbb konklúziója az volt, hogy míg a Fidesz vagy a Mi Hazánk támogatottságát csak-csak meg tudták mérni, addig az ellenzéki összefogásét totál félrelőtték a hagyományos módszerekkel dolgozó kutatóintézetek.
A csapat arra jutott a 2014-es és a 2018-as megközelítőleg pontos közvélemény-kutatások eredményeit is megvizsgálva, hogy a mérések akkor működnek, ha egyszerűbb – nem alkalmi szövetségben induló – politikai formációk támogatottságát kell belőni. Tehát egy olyan bonyolult konstrukció, amilyen a Márki-Zay Péter által vezetett ellenzéki összefogás támogatottsága, a hagyományos kérdésekkel és kutatási módszerekkel egyszerűen nem mérhető be.
Szerintük a politikai közvélemény-kutatási szakma módszerei újragondolásra szorulnak, mert mind a kérdések, mind a módszertan, mind az elemzés, súlyozás elavult. Éppen ezért a csapat most egy új módszeren dolgozik, ami hosszabb távon elemzi a választók hangulatát.
A Forrás első pilotprojektje a magyar pedagógustársadalmat igyekszik majd felmérni. A tanárok anyagi helyzetét, életmódját, szemléletét és jövőképét vizsgálnák. Zaránd a finanszírozásról azt mondta: „A Forrás Társadalomkutató Intézet finanszírozását alapvetően foundraising és pályázati források bevonásával oldjuk meg. Emellett az intézetnek számos olyan szolgáltatása lesz, amely piaci szereplők számára is értékesíthető.”
További részletek a 444-hu cikkében olvashatók.
Hann Endre: Nagy kérdés, hogy elment-e választani annyi fiatal, amennyire az ellenzék számított
A Medián igazgatója szerint ma már bátorság kell ahhoz, hogy egy kutatócég közzé tegye, milyen eredményre jutott a választás várható eredményével kapcsolatban. Interjú!
