A piaci szereplők és szakmai szövetségek is riadtan figyelik a módosítást, amit az Igazságügyi Minisztérium egy salátatörvénybe rejtve szeretne áttuszkolni a törvényhozáson, és az eddiginél több erőt és döntési jogot adna a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kezébe. – A tervezet olyan, mintha a GVH kalapácsot lóbálva készülne agyműtétre – jellemezte a versenytörvény módosításáról szóló tervezetet Vörös Imre versenyjogász, akit a szerdán ismertté vált dokumentumról kérdeztünk.
Bővülnek a Gazdasági Versenyhivatal jogkörei
A GVH az uniós piacot torzító külföldi állami támogatások esetében, az Európai Bizottság megkeresésére célzott vizsgálatokat indíthat – írták közleményükben.
Alapvetően elvehető
A tervezet szerint, melyről szerda reggel a Telex írt először, a hivatal versenyfelügyeleti eljárás keretében megállapíthatná, hogy melyek az „Alapvető Jelentőségű Vállalkozások”, vagyis AJV-k. Ezek olyan cégek, üzletláncok, pénz vagy hitelintézmények, melyek tőkeerejük, piaci részedésük vagy a fogyasztóknak nyújtott termékeik és szolgáltatásaik miatt kiemelt jelentőségűek lehetnek. Arról egyelőre semmit sem tudni, hogy a GVH mi alapján sorolna be egy vállalkozást az AJV-k körébe, de az világosan látszik, hogy a hivatal kőkeményen felléphet az ilyen cégekkel szemben, beleszólhat ügymenetükbe, vagyonkezelésükbe – éppen arra hivatkozva, hogy tevékenységük a fogyasztók és az állam szempontjából kiemelt fontossággal bír.
„Legközelebb kinek a magántulajdonát veszi el a kormány?”
Egyértelműen és súlyosan alkotmányba ütköző elképzelés a három fővárosi tér tervezett lenyúlása az alkotmányjogász szerint. Budapest százmilliókat veszíthet a döntéssel.
Az állami törődés teljes tulajdonvesztéssel járhat: ha egy AJV működésképtelenné válik vagy csődközelbe kerül, a versenyhivatal elrendelheti a cég teljes kényszerértékesítését, dönthet új vállalatai vezetők kinevezéséről, részvények átruházásáról – olvasható a tervezetben. Hogy ez a gyakorlatban milyen hatással – és adott esetben milyen gazdaságpolitikai következményekkel – járhat, azt nem nehéz elképzelni. Egy kormányrendelettel bevezetett hatósági ársapka vagy egy terméktípus behozatali-kiviteli tilalma egy nagyvállalatot is hónapok alatt a tönk szélére sodorhat; ha pedig a cég megkapta előzőleg az AJV-pecsétet, a folytatás borítékolható.
Az új kategóriába sorolt Kft-nek jelentési kötelezettséget is előírhat a GVH – vagyis, a piaci szolgáltatást nyújtó cégek egy állami hivatal felé kell majd számot adjanak szolgáltatásaik minőségéről.
Nagy István esete Bige Lászlóval
Akinek az esetleges kartellezésen túl (ami büntetőjogi kategória) baja van Bige cégének piaci működésével, annak valójában a globális kapitalizmussal és a szabadkereskedelmi világrenddel van baja.
A módosítás alapján ráadásul törvénysértés nélkül célkeresztbe kerülhet egy vállalkozás: ehhez elég, ha magatartásuk a GVH szerint „hozzájárul jelentős mértékű és folyamatos versenykorlátozáshoz vagy versenytorzuláshoz”.
A GVH sérti meg a semlegességet?
A témával kapcsolatban részletesen válaszolt viszont kérdéseinkre a cikkünk elején is idézett Vörös Imre, akit lényegében a hazai versenyjog és a GVH szellemi atyjának tekinthetünk: 1990-ben az Árhivatallal együttműködve ő alkotta meg a rendszerváltás utáni első versenytörvényt, és az ő ötlete volt a versenyhivatal felállítása is.
A GVH vizsgálatot indított a Wizz Air jegyértékesítési gyakorlata miatt
A tájékoztatás szerint a légitársaság vélhetően a fogyasztók döntésének szempontjából jelentős információkat hallgat el vagy közöl későn.
„Annyit így is el tudok mondani, hogy a változás önmagában aggályos és diszkriminatív. A versenytörvénynek éppen a semlegessége és normatív volta a lényeges, az, hogy mindenkire vonatkozik. Ha a törvény betartását felügyelő versenyhivatal maga jelöl ki AJV-ket, azzal maga sérti meg a versenysemlegesség követelményét, hiszen egyeseknek kiemelt státuszt ad, és más elbírálásban részesíti őket a többiekhez képest” – mutatott rá a jogász.
Duplán is alkotmányt sérthet
Vörös Imre politikai célokat sejt a módosítás mögött, amit elkeserítőnek tart: 1990-ben még olyan versenyhivatalért harcolt, ami az Országgyűlésnek és nem az aktuális kormánynak tartozik számadással, hogy a GVH ne válhasson hatalmi furkósbottá. Az Orbán-kormányok 14 éve alatt viszont úgy látja, hogy a hivatal egyre inkább politikai befolyás alá került – a versenytörvény folyamatos módosítgatása pedig a jogbiztonságot veszélyezteti, hiszen a piaci szereplők sem tudják, mihez kell alkalmazkodniuk. „Az új tervezet abból a szempontból is problémás, hogy sérti a tisztességes gazdasági verseny Alaptörvényben foglalt feltételeit, hiszen az állam saját politikai céljait követve avatkozik be piaci folyamatokba. Ha pedig a versenyhivatal az AJV kényszereladásáról dönt, azzal az alkotmányosan védett tulajdonhoz való jogot sérti meg” – vélekedett a jogász, aki szerint a módosítással visszatérünk a tervgazdaságok, az államilag felülbírált és irányított piac korába, bár ő azt hitte, ezt 1989-ben végleg maga mögött tudhatja.
Vörös arra is emlékeztetett, hogy a tulajdonhoz való jog ugyan közérdekből arányosan korlátozható – de az a törvénymódosításból nem derül ki, hogy magáncégek einstandjára, kényszerített eladására miért lenne feltétlenül szükség. És ezt nem magyarázza meg a 38 oldalas, 27 törvényt módosító salátaanyag kötelező indoklása sem, ami összesen három mondatot(!) tartalmaz.
Pontosítunk: így látja új szerepét a GVH
Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a GVH nem válaszolt írásban elküldött kérdéseinkre. Bár a gyakorlatban valóban ez történt, mint később kiderült, a hivatal hallgatását egy adminisztratív félreértés okozta. Horváth Bálint, a Gazdasági Versenyhivatal kommunikációs vezetője a távirati irodának is elküldött közleményüket ajánlotta a Magyar Hang figyelmébe. Ebben a GVH arról írt, hogy a törvénymódosítás hatékonyabbá teszi munkájukat - az AJV-k kijelölése pedig nem példa nélküli, hiszen a német versenyhatóság is jogosult kijelölni olyan vállalkozásokat, amelyek "piacokon átívelő kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek". A GVH szerint éppen a verseny meglévő szintjének fenntartása miatt szükséges hatóságilag beavatkozni a bajba jutott, kiemelkedő jelentőségű cégek működésébe (bár hogy az állami intervenció miért tesz jót a piaci cégek versenyének, azt nem fejtették ki).
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke szerint a jogalkotó a jogállamiság elvét is tiszteletben tartotta a törvény módosításával. Ezt azzal magyarázta, hogy az AJV-kijelölése versenyfelügyeleti eljárásban történik, a versenytanács döntésével és a cégek számára megszabott kötelezettségekkel szemben pedig közigazgatási pert lehet indítani.
