Új városrész születőben: a Margit-negyed program visszakapcsolja a környéket Budapest vérkeringésébe

Új városrész születőben: a Margit-negyed program visszakapcsolja a környéket Budapest vérkeringésébe

Margitka a Margit-negyedben (Forrás: Őrsi Gergely/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Sikeres a Margit-negyed projekt: a hasznosítható önkormányzati helyiségek közel háromnegyede talált már bérlőre, vagy tervezik bérbe vételét – írta a Facebook-oldalán Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere. Ahogy arról a Budai Hangban is többször írtunk, az önkormányzat a hosszú ideje vegetáló Margit körút, avagy „Buda kapujának” méltatlan állapotán próbál javítani a 2020-ban életre hívott Margit-negyed programmal. A kezdeményezés lényege, hogy az üresen álló önkormányzati ingatlanokat kedvezményes díjszabással vehetik bérbe a vállalkozó kedvű pályázók. A legfőbb kritérium, hogy az adott szolgáltató gyalogosforgalmat generáljon, illetve közösségi-kulturális tevékenységet folytasson. – Ez bármilyen egyszerűen hangzik is, a Margit-negyed program elindítása, működtetése és folytatása is komplex feladat, sok ponton volt és van a mai napig tennivaló annak érdekében, hogy a körút környezete újra élettel teljen meg – írta a polgármester.

A Margit körút állapotát alapvetően határozza meg a forgalmi helyzete: az autók és a tömegközlekedés egyaránt. A 4-6-os Európa egyik legnagyobb forgalmat bonyolító villamosvonala, amelynek a legrövidebb és a leghosszabb szakasza egyaránt a II. kerületben található. A legrövidebb a Széll Kálmán tér és a Széna tér közötti, a leghosszabb pedig a Margit híd budai hídfője és a Mechwart liget között fut. A le- és felszállási lehetőség hiánya károsan befolyásolja az adott útszakasz gyalogosforgalmát: ez a Margit körút azon része, amelyet az önkormányzat visszakapcsolna a kerület és a főváros vérkeringésébe. Ugyancsak probléma, hogy a bevásárlóközpontok megjelenésével leépült a szolgáltatóipar, ezt a folyamatot hivatott megállítani, és visszafordítani a Margit-negyed program.

Az ötvenes évek elejéig a villamos az Országúti Szent István templom előtt is megállt, ezt a le- és felszállóhelyet azonban a hatalom váratlanul megszüntette, a korabeli egyházügyi jelentések tanúsága szerint, Rákosiék nem nézték jó szemmel, hogy az utazóközönség egy része a járműről egyenesen a templomba megy. – El kell gondolkodnunk azon, hogy vajon tartható-e a jelenlegi forgalmi helyzet. És ez nem csak a két megálló közötti távolságot érinti, hanem a budai hídfőnél található „zebrakavalkádot” is, ami nem feltétlenül könnyíti meg a járókelők dolgát – fogalmazott a Budai Hangnak Őrsi Gergely.

A polgármester az útszakasz autósforgalmáról szólva elmondta, hogy az agglomerációból érkező gépkocsik a Margit körúton áramlanak keresztül, így a kerület egyedül nem érhet el érdemi változást. – A Margit körút problémáját nem lehet helyi szinten orvosolni, amíg a főváros autósforgalma nem csökken, addig az útszakasz terheltsége is megmarad. Nem hiszem, hogy például a sávelvétel önmagában megoldást jelentene, hiszen az csak növelné a dugókat, fokozva a már most is súlyos légszennyezést. Amit tehetünk, hogy barátságosabbá alakítjuk a környezetet a gyalogosok és az üzletek számára. Ennek szellemében végeztük el az egyik legnagyobb volumenű körúti zöldítést, amely során a betonszigetek helyét fák és virágládák vették át.

A gyér gyalogosforgalom a környék kiürüléséhez vezetett, az üzletek és vendéglátóhelyek egymás után húzták le a rolót. Az üres üzlethelyiségek pedig a funkciótlanságon és az esztétikumon túl gazdasági szempontból is problémásak, hiszen az önkormányzatnak ezek után ugyanúgy fizetnie kell a közös költséget, az állagmegóvást és a rezsit. Ezért amikor egy üzlethelyiségbe új bérlő költözik, akkor nem csupán bérleti díj érkezik az önkormányzathoz, hanem az üres helyiségeket terhelő egyéb fizetendő költségek is csökkennek.

A körúton és annak környezetében jelenleg 26 kiadott önkormányzati helyiség van, három esetben folyamatban van a szerződéskötés, és további négy ingatlanra érkezett már bérbevételi kérelem. Ezek mellett 10 olyan ingatlan található a környéken, amely nem légópince, műhely vagy raktár besorolású, és bérbe vehető. Az érdemben hasznosítható önkormányzati helyiségeknek így körülbelül a háromnegyede talált bérlőre, vagy már folyamatban van a bérbevételük. De nemcsak az önkormányzati ingatlanok esetében figyelhető meg pozitív tendencia, piaci bérlemények is egyre nagyobb számban találnak bérlőre, egyre kevesebb az üres üzlethelyiség.

Az önkormányzat programján belül eddig érkezett tánciskola, műhelymúzeum, galéria, több civil szervezet, kulturális egyesület, egyéni vállalkozó és borszaküzlet is. És közösségi kerékpártároló is létesült itt. Őrsi Gergely elmondta, az elmúlt négy év bizonytalan környezete megnehezítette a Margit-negyed program eredeti terveinek megvalósítását: a koronavírus-járvány jelentősen visszavetette a vállalkozói kedvet, az energiaválság pedig további jelentkezőket tántorított el a szerződéskötéstől, mára azonban normalizálódni látszik a helyzet. – A pályázók látják, hogy biztonságos, kiszámítható keretek várják őket, az önkormányzat pedig igyekszik felgyorsítani az ügyintézést, hogy vállalkozó- és szolgáltatóbarát rendszert építsünk ki.

A Margit-negyed kínálatában a művészet és a kultúra felülreprezentált, a polgármester szívesen látná a kiskereskedelmi és szolgáltatóipari egységek felbukkanását is. – Egy könyvesboltra, a régi idők emlékére pedig egy kalaposra, illetve egy cipészre nagy szükség lenne, hiszen a hely rendelkezésre áll, és igény is mutatkozik ezekre a szolgáltatásokra a Margit körúton. – Ma már több helyen is a Margit-negyed közelségére hivatkozva hirdetnek meg lakásokat vagy üzlethelyiségeket, a program identitásképző erővé, márkanévvé vált. A Margit-negyedet egyre gyakrabban hasonlítják a Bartók Béla út és környékének sokszínűségéhez. Ezért persze még sokat kell tenni, de a városrész fejlődése egyértelmű – fogalmazott Őrsi Gergely.

A Margit-negyed program nem fejeződött be, az önkormányzat továbbra is igyekszik pályázatokkal segíteni a körúti homlokzatok megújulását.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2024/11. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg március 14-én.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.