Felcsillant a remény, hogy az Akadémia Park téglaíves kapui mögött végre elindul a fejlesztés, amelyre a környékbeliek évek óta várnak. A Hűvösvölgyi út–Riadó utca–Pasaréti út–Hidász utca által határolt terület jelenleg olyan zárvány, amelyet az itt élők régóta kerülgetnek, ám a hatalmas, több mint 10 hektáros parkba nincs bejárásuk. Igaz, a tömb 2009 óta magánkézben van, több tulajdonosváltást követően jelenleg a Csányi Sándor nevével fémjelzett Bonitas Első Ingatlan-alaphoz tartozik.
Tavaly tavasszal indult meg az ötletelés, miként lehetne jól hasznosítani a kerület utolsó nagyobb, összefüggő, még beépítetlen zöldterületét. Kellemes meglepetés, hogy a pasarétiek számára fontos park további sorsáról a tulajdonos nem önhatalmúan kívánt dönteni, inkább megbízta a Magyar Építész Kamarát, írjon ki egy országos, nyílt pályázatot, és a fejlesztés a beérkező legjobb javaslatok figyelembevételével induljon meg. A cél nem kevesebb, mint hogy megszülessen a városrész új, korszerű központja. Az itt élők megelégedésére a munkába a kerület képviselőit is bevonták, a pályaműveket értékelő bizottság elnöke, Csányi Sándor mellett társelnökként szerepelt Őrsi Gergely polgármester, illetve szakértőként Szalai Tibor jegyző és Trummer Tamás kerületi főépítész. Amint azt a Budai Hang a II. kerületi önkormányzattól megtudta, a helyiek véleményét is kikérték a fejlesztéssel kapcsolatos irányvonalakról, a kerület vezetői az értékelés során ezt kép-viselték. A pasarétiek szerint fontos lenne, hogy a parkot végre megnyissák, átjárható legyen, és minél kisebb mértékben legyen beépítve. Azt is kiemelték, nem szeretnék, ha a környékbeli kis utcák autóforgalma jelentősen növekedne.
A megfontolt fejlesztést a park történelmi emlékei is indokolják. A XIX. század második felében ez a terület még erősen külvárosinak számított, akkoriban katonai célú műszaki gyakorlótér működött itt. Fejérváry Géza honvédelmi minisztersége idején, 1896-ban épült meg a Császári és Királyi Gyalogsági Hadapródiskola. Az épületegyüttes mellé tágas parkot, sportpályát, uszodát, lovaglópályát is építettek – a második világháborúig ugyanis a lovasoktatás a katonai kiképzés része volt. A Honvéd Lovarda ma is működik, bárki számára látogatható, lovasai díjugratásban, távlovaglásban és lovastorna szakágban jelentős eredményeket érnek el.
A parkban található a hírhedt Hentzi-emlékmű maradványa is. Heinrich Hentzi az 1848–49-es szabadságharc egyik osztrák császári katonai vezetője volt, aki Görgey csapataival szemben 1849 májusában a budai Várat védte, ennek ostromakor esett el. A magyargyűlöletéről híres vezérőrnagy és bajtársai emlékére, Ferenc József császár személyes parancsára a budavári Szent György téren állítottak fel 1852-ben monumentális emlékművet. Később, még szintén a Monarchia idején az emlékművet átszállították a mai Akadémia Park területére – a tiszti képzés helyszínén újabb megaláztatást okozva magyaroknak.
A hadapródiskola a vesztes első világháború után 1922-től 1931-ig Bocskai István Reáliskolai Nevelőintézetként működött tovább, ebben a bentlakásos intézményben tanult és érettségizett Ottlik Géza is. „A hűvösvölgyi katonai főreál a Törökvész dűlőn volt, a második kerület dombjai között húzódó Ördögárok mellett. A Retek utcai huroknál kellett átszállni a nyolcvanhármasra. »Kadétiskola!« – mondta a kalauz, régi nevén, ahogy mindenki hívta. A városi villamos itt már töltésen, talpfákon csörömpölt. Amíg elhaladt, elnyomta a távoli tárogató-szót.” – emlékezik meg róla az író Buda című regényében.
Az iskolát később többször átalakították, átnevezték, ennek részleteit sorolja a Hűvösvölgyi úti főkapu téglafalán a Honvéd Hagyományőrző Egyesület emléktáblája. A terület még a szocializmus éveiben is különféle katonai létesítményeknek adott otthont, akkoriban épült a Pasaréti úti végében található honvédségi lakótelep. A kerületi önkormányzat pályázatán 2009-ben került egy beruházó projektcéghez a tömb, majd 2010-ben kezdődött az „Akadémia Park” elnevezésű beruházás. Ekkor újult meg a Riadó utcai fronton a homlokzati védettségű kadét iskola és a korábbi honvédségi létesítményeket kiszolgáló trafóház, ezek téglaépületeit üvegfalakkal összekötve irodaházzá alakították át. A nagyívű eredeti terveknek akkor csak egy része valósult meg, igaz, az Officinum névre keresztelt irodaház kialakítása „Európa legjobb belsőépítészeti megoldásai” díjat nyert az International Property Awards ingatlanszakmai versenyen.
A mostani tulajdonos a tavaly indított pályázati kiírásban egyértelművé tette, nem célja, hogy nagy alapterületű új épületek, steril lakópark vagy bevásárlóközpont épüljön. A műemléki védettségű ingatlanok, történelmi jelentőségű emlékhelyek is megmaradnak. Ilyen például a lovarda védett épülete, a főkapu, a Hentzi-emlékmű, a körülötte lévő kegyeleti park a honvédsírokkal. A tulajdonos szándéka az is, hogy a park értékes zöldfelülete és a közeli Ördögárok, valamint Pasarét magánkertjeinek zöldje között kapcsolatot hozzanak létre, többirányú gyalogosközlekedést alakítsanak ki, és a faállomány értékes darabjait megtartsák. Kiemelt cél a városképi illeszkedés, a reális megvalósíthatóság és a környezetvédelmi, energiatudatos követelmények érvényesítése is.
A pályázatra 30 tervezőcsoport regisztrált, tavaly novemberben hirdettek eredményt. A díjazott és megvásárolt pályaművek közös jellemzője, hogy a nagy, belső park megtartására készítettek terveket. A lakások, irodaházak mellett kiegészítő kereskedelmi, sport, kultúra, egészségügyi és oktatási célú funkciókat is megálmodtak a tervezők. A nyertes pályázatok visszatérő eleme az úgynevezett „kék-zöld gondolat”, vagyis a zöldfelületeket tavakkal javasolják tagolni, ami a helyi klímát a forró nyarakon kedvezően befolyásolná. Volt pályamű, amely kifejezetten a „pasaréti életérzés” megragadására törekedett, gyakori javaslat a korábban elzárt tereknek a közösségi élet színhelyeiként történő hasznosítása.
A tervek, ötletek begyűjtése után adódik a kérdés: hogyan tovább? Az önkormányzat véleménye szerint célszerű lenne mindenekelőtt széles körű lakossági fórumon megvitatni egy összegzett javaslatot. A bírálóbizottság egyébként javasolja a legjobb pályaművek alapján egy tervező kiválasztását, aki a konkrét programot kidolgozza, így a most nyertes tervezők számára meghívásos tervpályázatot írhatnának ki. A tulajdonos a beruházást több ütemben, folyamatosan tervezi megvalósítani. Az Akadémia Park területe több helyrajzi szám alatt van nyilvántartva, első lépésként a Hűvösvölgyi úti téglakapu mögött található részlet születne újjá a Riadó utcai csomóponttal együtt. Ezt követné a kaputól a Hidász utca felé eső rész, ahol jelenleg egy elhagyatott, szocreál típusú irodaépület rogyadozik. Harmadik ütemben a lovarda és környékének revitalizációja következne.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/3. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg január 20-án.
