Az Európai Bizottság nem fogadja el a kormány módosításait, amelyeket a kiszervezett egyetemek Erasmus-pénzekhez való hozzáférése és az uniós támogatások megindítása érdekében hoztak – értesült egybehangzóan Ujhelyi István független európai parlamenti képviselő, a Népszava és a Szabad Európa.
Mint a Szabad Európa írta, további tárgyalásokra lesz szükség az Európai Bizottság és a magyar kormány között a többek között az új Erasmus programokban való magyar részvétel biztosítása érdekében, miután Brüsszel ellenjavaslata jobban kiterjesztené azoknak a politikusoknak és köztisztviselőknek a körét, akik helyet foglalhatnának a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban. Vagyis nem elég csak a minisztereket, államtitkárokat, államtitkár-helyetteseket, miniszteri biztosokat és politikai igazgatókat meneszteni. A polgármestereket kivéve, a parlamenti képviselőknek, köztisztviselőknek, valamint a különféle szabályozó hatóságok tagjainak is távozniuk kellene az irányító testületekből ahhoz, hogy Brüsszel ismét szerződjön a modellt váltott egyetemekkel az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós támogatásáról.
Erről már tájékoztatta is a brüsszeli testület a kormányt, az alapítványokhoz kapcsolódó több más kéréssel és javaslattal egyetemben. Ezek közé tartozik, hogy a jelenleg életfogytig tartó kuratóriumi tagságot az Európai Bizottság inkább kétszer négyéves időtartamra korlátozná a Budapest által javasolt kétszer hat esztendővel szemben. Emellett az EB azt is kikötné, hogy a posztjukról lemondott köztisztviselők legalább két évig ne kerülhessenek be ezekbe a testületekbe. A türelmi időszak arra szolgálna, hogy a tisztviselők elkerüljék az összeférhetetlenség felmerülésére okot adó helyzeteket, amelyek korábbi munkaviszonyukból fakadhat. A jelenlegi állás szerint az előírás vonatkozna azokra is, akik nemrég mondtak le állami tisztségeikről azért, hogy kuratóriumi tagok maradhassanak. Emlékezetes, a héten derült ki, hogy többen is lemondtak miniszterelnöki biztosi tisztségükről, hogy a kuratóriumi tagok maradjanak, így Szili Katalin is. Ezek szerint az unió nem hiszi el, hogy tegnapról mára függetlenek lettek.
Az Európai Bizottság azt is szeretné, hogy az új kuratóriumi tagok világos és egyértelmű kritériumok alapján, nem pedig rögtönözve legyenek kiválasztva, így erről is egyeztetni kívánnak a kormánnyal.
A helyzet ugyanakkor nem csak a kiszervezett egyetemek miatt probléma. Mint arra Ujhelyi István felhívta a figyelmet, a helyreállítási alap pénzei és a hagyományos uniós hétéves költségvetés forrásai körül is tovább húzódik a bizonytalanság e miatt, ugyanis a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jelenlegi magyar szabályozás átfogó reformja feltétele az ezen források kifizetéséhez teljesítendő úgynevezett „szupermérföldköveknek”.
Emellett Ujhelyi információi szerint az Európai Bizottság egyelőre nem lát elégséges előrelépést az igazságügyi rendszer reformjával kapcsolatos, úgynevezett „jogállamisági szupermérföldkövek” tekintetében sem. „A magyar igazságügyi rendszer mélyreható és átfogó átalakítása az Európai Bizottság által meghatározott egyik, ha nem a legfontosabb feltétel. A tényleges reform ugyanis nem csupán a Magyarország számára a helyreállítási alapból járó források kifizetésének feltétele, hanem a 2021-2027 közötti időszakra hazánk számára megítélt teljes fejlesztési támogatási keret lehívásának, vagyis mintegy 8300 milliárd forintnyi forrás folyósításának is előfeltétele” – fogalmazott a politikus.
