Sokadik ügyben állt bíróság előtt Magyarország a menekültügyi szabályozása kapcsán. Eddig még minden esetben az derült ki, hogy a magyar szabályozás sérti az uniós jogot. Így történt is, az Európai Bíróság ítélete pedig azt jelenti, hogy közel nyolc éve nem sikerül olyan jogszabályt alkotnia Magyarországnak, amelyben eleget tesz az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak.
A mostani pert azért kezdeményezte az Európai Bizottság, mert Magyarország 2020-ban olyan szabályozást vezetett be, amely a korábbinál is sokkal nagyobb mértékben korlátozta a menekültügyi védelemhez való hozzáférést. E rendelkezés értelmében menedékkérelmet a határon nem lehet beadni (ami alapvető jogi kötelezettsége minden államnak), hanem először egy erre irányuló szándéknyilatkozatot kell átadni a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen, amely alapján a kérelmező vagy kap a tényleges kérelem beadására egy beutazási lehetőséget Magyarországra, vagy pedig nem. Az elmúlt három év azt mutatta, hogy ez a rendszer jól tartotta távol az országtól a kérelmezőket, csak éppen jogellenesen. Három év alatt összesen 16 személy utazhatott Magyarországra ezen eljárás keretében.
Az Európai Bíróság kimondta: „Magyarország azáltal, hogy a területén vagy a határain tartózkodó egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét ahhoz köti, hogy valamely harmadik országban található magyar nagykövetségen előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, valamint a Magyarország területére való belépésre jogosító utazási okmányt kell szerezniük, nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.” A Bíróság megjegyezte, hogy a szándéknyilatkozat előzetes megtételére vonatkozó feltételt az irányelv nem írja elő, és az ellentétben áll az irányelv által követett, a nemzetközi védelem megadására irányuló eljáráshoz való hatékony, könnyű és gyors hozzáférés biztosítására irányuló célkitűzéssel.
Az Európai Bíróság szerint ez a szabályozás megfosztja az érintett harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket a menedékjog Magyarországon történő kérelmezéséhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított joguk hatékony gyakorlásától. Sőt, kijelentik: az eljárás nyilvánvalóan aránytalan sérelmet jelent e nemzetközi védelmet kérelmezők azon joga tekintetében, hogy a magyar határra érkezve nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be.
Érdekes az ítéletnek az a része is, amely a Magyarország által előterjesztett indokolásra vonatkozik. A magyar álláspont ugyanis az volt, hogy ez az eljárás a közegészség védelmére irányuló cél, konkrétan a Covid19-világjárvány terjedése elleni küzdelem alapján indokolható. Ezzel kapcsolatban a Bíróság leszögezi, hogy előírhatók ugyan külön szabályok a fertőző betegségek terjedésének megfékezésére, a magyar eljárás azonban éppen ezzel ellentétes hatást érhet el. „A személyek arra kötelezése, hogy valamely nagykövetségre utazzanak, ily módon potenciálisan kitéve a harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket a Covid19-fertőzés veszélyének, amely betegséget ezt követően akár Magyarországon terjeszthetnek, nem tekinthető a világjárvány terjedése elleni küzdelemre alkalmas intézkedésnek” – áll a döntésben.
Az ítélet rendelkezéseit haladéktalanul végre kell hajtani, ellenkező esetben egy újabb eljárás keretében pénzbüntetést lehet kiszabni. A korábbi, 2015-ben bevezetett magyar menekültügyi eljárásról 2020 decemberében mondta ki az uniós bíróság, hogy sérti a közösségi jogot.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón sajnálatosnak nevezte a mostani döntést, ahogyan azt is, hogy az Európai Unió Bírósága korábban „arra kényszerítette” a kormányt, hogy ilyen rendszert vezessenek be. Felidézte, hogy még évekkel ezelőtt a határátkelőkön állítottak fel olyan zónákat, ahol a menedékkérelmeket el lehetett bírálni, ezek voltak az úgynevezett tranzitzónák. Habár a miniszter ezt nem említette, emberi jogi szervezetek bírálták az ottani körülményeket. A rendszert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jogszerűnek nevezte, majd az Európai Unió Bírósága már nem, ezért döntöttek arról, hogy csak más országban lehet a kérelmet benyújtani. Gulyás Gerely elmondása szerint azt várják az Európai Bizottságtól, hogy hozzon egyértelmű szabályokat arról, hogy minden érintett esetében még azelőtt szülessen meg a menekültstátuszról szóló döntés, mielőtt belépne az Európai Unió területére. – Amíg ezt nem oldjuk meg, Európa a migráció problémáját nem tudja megoldani – fogalmazott.
