Nagy-Britannia számára nincs visszaút az EU-ba – jelentette ki a brit Munkáspárt vezetője

Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetője (Fotó: UK Parliament/Jessica Taylor/Flickr)

Nagy-Britannia számára nincs visszaút az Európai Unióba – mondta vasárnap a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője. Keir Starmer – aki a Labour vezetői tisztségének betöltőjeként a párt miniszterelnök-jelöltje is – a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában ettől függetlenül nem adott egyöntetű választ arra a kérdésre, hogy hibának tartja-e Nagy-Britannia kilépését az EU-ból.

A brexitről szólva a politikus úgy fogalmazott: ő a bennmaradásért kampányolt a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás előtt, és a referendumon is a bennmaradásra voksolt, de az ország meghozta döntését, Nagy-Britannia azóta ki is lépett az Európai Unióból, és „erre a helyzetre kell működőképes megoldást találni”. A hat és fél évvel ezelőtti referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból. A konzervatív párti brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kiléptette az országot, mivel nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-munkavállalók szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek ezekhez az integrációs szerveződésekhez elválaszthatatlanul kötődnek.

A britek többsége ma már sajnálja, hogy kiléptek az EU-ból
Magyar Hang

A britek többsége ma már sajnálja, hogy kiléptek az EU-ból

A kérdésre válaszadók 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hibás döntésnek tartja a Brexitet.

Keir Starmer a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: Nagy-Britannia számára nincs visszaút az Európai Unióba, sem az EU egységes piacára, de mindenképpen szorosabbra kell vonni a kereskedelmi kapcsolatokat az unióval, mivel a konzervatív kormány által erről kötött kilépési megállapodás „nem nagyon jó”. Arra a kérdésre, hogy a kereskedelmi kapcsolatok javításának nem az lenne-e az egyetlen járható útja, ha Nagy-Britannia visszalépne az EU egységes piacára, a Munkáspárt vezetője határozott nemmel válaszolt. Kijelentette: folyamatos kapcsolatban áll az uniós vezetőkkel, és ők sem mondják neki azt, hogy nincs esély a szorosabb kereskedelmi kapcsolatokra, ha Nagy-Britannia nem tagja a belső piacnak.

Az MTI által is idézett Starmer – akinek pártja a felmérések szerint hosszabb ideje folyamatosan 20 százalékpont körüli támogatottsági előnyben jár a konzervatívok előtt – közölte: nem fogadja el azokat az elemzéseket, amelyek szerint Nagy-Britannia mindig is szegényebb ország lesz az EU-n kívül, mint amilyen uniós tagként lenne, mert ez elkerülhető, ha sikerül a jelenleginél jobb egyezséget elérni az Európai Unióval. Hozzátette: a brit gazdaság 13 éve nem produkál jelentősebb ütemű növekedést, vagyis a konzervatív párti kormány már a brexit előtt sem tudta kezelni a gazdaságot.

Az egyik tekintélyes londoni gazdaságelemző műhely, a Resolution Foundation legutóbbi tanulmányában kimutatta, hogy a brit gazdaság termelékenységét az EU-hoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszerének módosulása önmagában 1,3 százalékkal rontja az évtized végéig. A cég számításai szerint ez azt jelenti, hogy az alkalmazotti reáljövedelem minden évben átlagosan 470 fonttal (210 ezer forinttal) lesz kevesebb annál az összegnél, amelyet a brexit nélkül a munkavállalók megkereshetnének.

Ha törik, ha szakad: Skócia kiválna az Egyesült Királyságból
Balogh Roland

Ha törik, ha szakad: Skócia kiválna az Egyesült Királyságból

A Skót Nemzeti Párt vezetése szerint a függetlenségi népszavazás londoni elutasítása csak újabb lökést adott az elszakadásnak, mert ez is csak „erősíti” az önállóság iránti igényt.

A patinás londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) matematikai levezetésekkel alátámasztott, minap ismertetett 27 oldalas elemzésében megállapította, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelme elé a brexit vámellenőrzési és szabályozói határt emelt, és ennek költségei csak az élelmiszervásárlásokra fordítandó éves kiadásokat a kilépés utáni két évben országosan 5,84 milliárd fonttal (csaknem 2500 milliárd forinttal), egy-egy háztartás esetében átlagosan 210 fonttal (94 ezer forinttal) emelték.