Pénteken délután Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért felelő biztosa levelet küldött a tagállamoknak, amelyben tájékoztatta őket arról, hogy a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárásban a korábbi véleményét hogyan frissíti. Nos, a frissítés megtörtént, változás azonban nincs: az Európai Bizottság lényegesen nem változtatott, csak kiegészített.
Az új jelentés kitér azokra a lépésekre is, amelyeket a magyar kormány tett az elmúlt napokban. Eredetileg november 19-ig kellett volna 17 intézkedést teljesíteni, azonban néhány esetben csak később döntött a magyar parlament. Több tagállamnak az volt a kifogása, hogy a bizottsági értékelésben nem jelenik meg kellő súllyal az, hogy Magyarország, ha nem is valamennyi, de több elvárásnak eleget tett és ezért az eredetileg meghatározott 7,5 milliárd eurós forrásbefagyasztást arányosan csökkenteni kellene.
Johannes Hahn azonban megerősítette: „A meghatározott hiányosságok és kockázatok azonban megerősítést nyernek, beleértve a strukturális és horizontális jellegűeket is.”
A Magyar Hang birtokába jutott levélben máshol így fogalmaz a biztos: „a javasolt korrekciós intézkedések együttesen elvileg alkalmasak lennének az eljárásban felvetett problémák kezelésére”, de ez csak akkor lenne így, ha „az összes intézkedést megfelelően és hatékonyan hajtják végre”. Hozzátette azt is, hogy a Bizottság átfogó értékelése az volt, a Magyarország által megtett lépések ellenére az Unió költségvetésére vonatkozó általános kockázat változatlan maradt. Ami pedig a határidő után elfogadott döntéseket illeti, a vélemény „a legutóbbi Magyarországon elfogadott jogszabályi változások fényében nem változott”.
Az Európai Bizottság szerint semmi sem indokolja a 7,5 milliárd euró befagyasztására – ami három kohéziós alap 65 százalékát jelenti – vonatkozó javaslat megváltoztatását. Ugyanis még abban az esetben is, ha Magyarország minden elvárásnak hibátlanul megfelelt volna, az intézkedések hatékonyságának leméréséhez időre van szükség, és azt sem rejtették véka alá, számolni kell azzal is, hogy esetleg a végrehajtás során az eredeti célokat nem fogják elérni. Azaz: továbbra is veszélyben van az uniós pénzek felhasználása Magyarországon. Ezt a dokumentumot hétfőn este a tagállamok uniós nagykövetei tárgyalják, elképzelhető, hogy már ott döntés születik.
Magyarországon az elmúlt napokban a kormány részéről felerősödött a „Brüsszel” és az EU elleni hangulatkeltés, mindez nem gyorsítja fel a függőben lévő helyreállítási alap elbírálásának folyamatát. Itt szintén a tagállamok kezében van az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás sorsa, ha december 31-ig nincs a tagállamok által elfogadott terv, majd ennek alapján elkészített szerződések, az összeg 70 százaléka végérvényesen elvész Magyarország számára.
Ugyanakkor továbbra sem változik az a helyzet, hogy csak akkor indulhatnak meg ténylegesen a pénzek, ha Magyarország maradéktalanul teljesíti nemcsak a korrupcióellenes vállalásait, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása érdekében előírt intézkedéseket. És csak ebben az esetben oldják be a pénzek befagyasztását – bármekkora is lesz majd annak a mértéke.
Más téren is felgyorsulnak az események. Mivel – általános felháborodás közepette – Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt, jövő évre vonatkozó 18 milliárd eurós hitel felvételét, a tagállamok megkerülik a vétófenyegetést. Jövő héten az Európai Parlament tárgyalni fog és szavazni is fog egy olyan, az uniós költségvetésen kívüli pénzügyi eszközről, amelyben 26 tagállam vesz részt, a 27., Magyarország pedig kimaradhat. Ez a szerveződés fogja a hitelt biztosítani az ukránoknak ahhoz, hogy működtetni tudják az országot és hozzá tudjanak látni a nagy infrastrukturális rendszereket ért orosz pusztítás kárainak elhárításához.
