Az Európai Parlament ezen a héten elfogadott egy javaslatot, amelynek az a címe, hogy „a városi térségek előtt álló kihívásokról a Covid-19 utáni korszakban”. A téma előadója a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin volt, aki egyébként most először volt jelentéstévő mandátuma során. A képviselőt a dokumentum előkészítésének és elfogadásának körülményeiről kérdeztük.
„A városokat kulcsfontosságú partnerként be kell vonni a Covid-19 utáni, az inkluzív, fenntartható és reziliens Európa felé vezető helyreállításba. A helyreállítási erőfeszítéseknek a városok esetében régóta fennálló sebezhető pontok orvoslására kell irányulniuk, és túl kell mutatniuk a Covid-19 egészségügyi hatásainak kezelésén a tartós egyenlőtlenségek felszámolása érdekében” – olvasható az állásfoglalásban. A dokumentum felszólításokat tartalmaz arra nézve is, hogy a helyi szereplőkkel folyamatos kapcsolattartásra van szükség, és be kell vonni a különböző szintű önkormányzatokat a döntések előkészítésébe valamint a pénzek konkrét elosztásába. Azt is tartalmazza az ajánlás, hogy a helyreállítási alap 15 százalékát kifejezetten a városok Covid utáni „újraélesztésére” használják.
- Magyarként az elmúlt időszakban kifejezetten megtapasztalhattuk, hogy mekkora felelősségük van a városoknak, a helyi közösségeknek, mennyire fontos, hogy a helyi szintet bevonják a döntéshozatalba és mekkora probléma, hogyha ez nem történik meg. Illetve azt is, hogy mekkora torzításokat tud okozni a rendszerben az, ha egy kormány a saját kénye-kedve szerint osztja ki az EU-s pénzeket, sokszor annak alapján, hogy milyen pártállású a polgármester – mondta tudósítónknak Cseh Katalin. Ez a megközelítés Európában széles körű támogatást élvez, ugyanakkor Cseh Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy ami Magyarországon történik, nevezetesen hogy ellenzéki pozícióból nehezebb uniós pénzhez jutni, szélsőséges esetnek tekinthető. „Fontos az, hogy a városok speciális problémáit lehessen úgy kezelni, hogy a városok kezébe adjuk a döntés jogát és lehetőségét” – tette hozzá az momentumos politikus.
Cseh Katalinnak két és fél évvel ezelőtti megválasztása óta fontos volt, hogy képviselje a városokat abban, hogy közvetlenül pályázhassanak minél jelentősebb uniós forrásokra. Mint mondta, ez jelenleg egy limitált keret, de a következő lépésben ennek növelésére kell törekedni.
– A településeken kell dönteni arról, hogy ezeket a forrásokat szociális célokra, klímaadaptációra, fenntarthatóságra, innovációra vagy más, helyben fontos célokra akarják-e fordítani. Akár a digitalizálás, a klímaváltozás elleni küzdelem, a nők elleni erőszak visszaszorítása is lehet olyan terület, ahol nem feltétlenül európai válaszra, hanem hatékony és támogatott helyi fellépésre van szükség – tette hozzá.
A nők helyzetével hosszabban is foglalkoztak a képviselők. Leszögezik, hogy a nők esetében fokozott a kockázat a vírusnak való kitettség tekintetében, mivel közülük kerül ki az egészségügyi dolgozók nagy része, valamint az otthonokban és közösségekben dolgozó gondozók többsége. Az egészségügyi kockázatok mellett az adatok arra is utalnak, hogy a nők jobban ki vannak téve a Covid-19-világjárványhoz kapcsolódó gazdasági kockázatoknak. A karantén és a közösségi távolságtartásra vonatkozó előírások miatt a nők esetében fokozódott a nemi alapú erőszak kockázata, és ezzel egyidejűleg csökkent a nők hozzáférése a támogató hálózatokhoz, a szociális szolgáltatásokhoz, valamint a szexuális és reprodukciós egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó létesítményekhez.
A tagállamoknak foglalkozniuk kell a helyi hatóságok – köztük a városi térségek – finanszírozási igényeivel is a roma közösségek fenntartható támogatása érdekében. A jelentős migráns és menekült lakossággal rendelkező városi központoknak számos társadalmi-gazdasági kihívással kell szembenézniük. Az európai városoknak kulcsszerepük van abban, hogy inkluzív és szívesen fogadó közösségeket építsenek, ahol senkit sem hagynak hátra – mutat rá a Cseh-jelentés.
