Új utazási korlátozásokat javasol az Európai Bizottság, ahogy arról már szerdán is írt a Magyar Hang. A javaslatok az uniós oltási igazolás érvényességét is érintik. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa elmondta, hogy már több mint 650 millió tanúsítvány állítottak ki világszerte. Ezek a dokumentumok tartalmazzák, hogy a tulajdonosa rendelkezik Covid elleni oltással, vagy átesett a betegségen és antitestek védik a szervezetét, vagy pedig negatív teszteredménye van. Ugyanakkor a tudományos ajánlásoknak megfelelően az Európai Bizottság is fontosnak tartja egyrészt azt, hogy minél többen rendelkezzenek oltással, másrészt azt, hogy a már oltottak kapjanak ismétlő oltást. Ezért azt javasolják, hogy a digitális igazolás a második oltás felvételétől számítva csak 9 hónapig legyen érvényes. (Kivétel ez alól azok köre, akik első oltásra egydózisú Janssen vakcinát kaptak, nekik innentől kell számítani a 9 hónapot.) Az oltási igazolás érvényessége az ismétlő oltás felvételével meghosszabbodik – egyelőre határozatlan időre.
Azt is javasolja a brüsszeli testület, hogy akik rendelkeznek igazolással, azok továbbra se essenek utazási korlátozások alá. Akiknek viszont emiatt nincs/nem lehet igazolásuk, azokkal szemben el lehet rendelni karantént vagy tesztelést. Kivétel ez alól, ha valaki az uniós koronatérkép alapján zöld területről érkezik. Más esetekben azonban nem a térképet, hanem az igazolás meglétét kell alapul venni. A javaslatokat rövid időn belül megvitatják a tagállamok és a tervek szerint január 10-én lépnek életbe.
Az is kiderült, és ezt Didier Reynders biztos is megerősítette, hogy nem történt változás az orosz és a kínai oltások megítélésében. Vagyis akiket ilyen vakcinával láttak el, ellenkező, kétoldalú megállapodás híján továbbra is oltatlannak számítanak.
Szabályoznák a politikai reklámokat is
Az Európai Bizottság egy másik javaslatot is benyújtott ma, mégpedig a választások tisztaságának megőrzése, a választók tisztességes tájékoztatása érdekében. A javasolt szabályok előírnák, hogy minden politikai reklám esetében egyértelműen fel kell tüntetni, hogy politikai reklámról van szó, és például azt, hogy ki és mennyit fizetett érte. Minden eddiginél részletesebben tájékoztatni kellene a közvéleményt a politikai targetálási és felerősítési technikákról, és ezek esetében a különleges adatok felhasználását meg kellene tiltani abban az esetben, ha az érintett személy ehhez kifejezetten nem járult hozzá. Mindezek vonatkoznak az online és offline reklámokra is.
A csomag része egy másik kezdeményezés, amelynek célja, hogy növelje a politikai pártok és alapítványok átláthatóságát, különösen a politikai reklámok és adományok tekintetében. Végül azt is javasolják, hogy az állampolgárságuktól eltérő tagállamban élő uniós polgárok európai parlamenti és helyhatósági választásokon való részvételére vonatkozó szabályokat frissítsék. Eszerint ezt a 13,5 millió választót hatékonyabban kell tájékoztatni jogaikról és el kell kerülni, hogy származási országukban töröljék őket a választói névjegyzékből.
A javaslatokat úgy szeretne elfogadtatni a Bizottság a tagállamokkal és a parlamenttel, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokon már alkalmazni lehessen őket.
Ezzel a témával kapcsolatban Vera Jourová elmondta, hogy élénk figyelemmel követik a magyarországi választásokkal kapcsolatos fejleményeket, de nem fognak beavatkozni a választási folyamatokba. Azt ugyanakkor ismét megerősítette, hogy komoly kétségei vannak a Bizottságnak a szabad és sokszínű magyar sajtó és a szólás szabadsága vonatkozásában. Ezek nélkül ugyanis nem lehet szabad és tisztességes választásokról beszélni.
