Gulyás Gergely bejelentése ellenére lényegében kizárta a kormány a mezőgazdasági gépeket a hatósági árra jogosultak köréből – derül ki a G7 cikkéből.
Mint a gazdasági portál írta, a legutóbbi szabálymódosítás előtt a nagyobb kombájnok kérhették telepre kiszállítva hatósági áron a gázolajat a kutaktól, a kisebb gépekkel és traktorokkal pedig a töltőállomásokon lehetett 480-ért tankolni. A gyakorlat azonban már ebben az időszakban sem mindenhol ez volt. A hatósági árra jogosultak körének legutóbbi szűkítése pedig jogértelmezési zavart teremtett. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az új szabályozás bejelentésekor azt mondta, hogy a 480 forintos garantált árat a magántulajdonú gépjárművek és a taxik mellett a mezőgazdasági erőgépekre, illetve traktorokra is fenntartja a kabinet, a tényleges rendelet alapján azonban valószínűleg nem ez történt.
A jogszabályba bekerült egy pont, amely egyértelműbbé teszi, hogy hatósági áras üzemanyagot csak kúton lehet tankolni, és ott is csak magántulajdonú járművekbe, kiszállítás pedig nincs. A rendeletben ugyanakkor bennmaradt a kitétel, amely szerint ez a 7,5 tonna feletti mezőgazdasági gépekre nem vonatkozik.
Ehhez képest a G7-nek nyilatkozó ágazati szereplők egybehangzó állítása szerint a gyakorlat most az, hogy már azok sem szállítanak ki hatósági áron üzemanyagot, akik korábban megtették, a kutakon viszont engedik tankolni a mezőgazdasági gépeket. Már persze azokat, amelyek beférnek egy töltőállomásra, illetve el tudnak odáig menni közúton. Így értelmezik a jogszabályt a helyi mezőgazdasági szereplőket részben ellátó kis kutak és kúthálózatok, és a portál információi szerint így értelmezi a nagykereskedelmi piacot uraló Mol is. Sőt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is, ahol a G7 kérdésére azt válaszolta: szerintük is csak töltőállomáson a jármű/gép tankjába töltve vásárolhatnak hatósági áron üzemanyagot a mezőgazdaság piaci szereplői.
A jogszabály, ahogy a piacon értelmezik a szabályozást, illetve amit kommunikál a kormányzat, az egyáltalán nincs szinkronban – mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. A helyzetet nem könnyíti az sem, hogy az érintettek állításuk szerint eddig semmilyen hivatalos állásfoglalást nem kaptak az ügyben a kormányzattól – írta a portál.
A gépek nagy részével – például a kombájnokkal – nem lehet elmenni és beállni a kútra, így esetükben marad a kiszállítás, és így a piaci ár. A traktorokkal ugyan el lehet menni egy töltőállomásra, de egyrészt olykor nagy távolságot kell megtenniük, és az sem biztos, hogy elég üzemanyagot kaphatnak.
A portál szerint, ha marad ez a gyakorlat, akkor valószínűleg három forgatókönyv képzelhető el a mezőgazdaságban: Mindenki megveszi a drága üzemanyagot, majd a megnövekedett kiadásait továbbhárítja a vevőire. A cégek egy része bedől, vagy ilyen üzemanyagárak mellett már nem végzi el a munkák egy részét. Ez továbbgördíti az üzemanyagpiacra jellemző áruhiányt más szektorokra is, elsősorban az élelmiszeriparra. A piaci szereplők egy része megpróbálja kijátszani a helyzetet, és igyekszik mégis olcsón vagy legalábbis a piaci árnál kevesebbért üzemanyaghoz jutni.
Az első forgatókönyv drágulást, a második emellett még áruhiányt is okozna.
A G7 egyébként megkérdezte a mezőgazdasági szereplők érdekeit képviselő, fideszes Győrffy Balázs vezette kamarát, hogy érdekvédő szervezetként terveznek-e lépéseket tenni. Válaszuk szerint nem. Azt írták, hogy „a jelenleg Magyarországon érvényben lévő, hatósági árakra vonatkozó szabályok lehetővé teszik, hogy a családok Európában a legkedvezőbb áron juthassanak üzemanyaghoz, ezen szabályok célja kifejezetten a magánszemélyek rezsicsökkentése”. Szerintük a mezőgazdasági szereplők számára „a jelenlegi is már egy nagyon kedvezményezett helyzet”.
