Élesen kritizálta a kormányt a különadók miatt a Mol elnök-vezérigazgatója. A Mandineren megjelent véleménycikkében Hernádi Zsolt úgy fogalmazott: „Ha a beszedett adókat tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz plusz érték. A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!”
Kifejtette, nem azzal van baja, hogy adót kell fizetni, hanem azzal, hogy a kormány „túltolta”. „Csak nem szabad túltolni. De most úgy látszik, megszaladtunk. Kiskereskedelmi, tranzakciós, devizaváltási, bank-, gyógyszergyártói, extraprofitadó és a többi. Se szeri se száma a különadóknak. Tizennégy olyan adónem van, ami az utóbbi két évben jött létre. Hova lett a kiszámítható adórendszer?” – tette fel a kérdést Hernádi, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt két évben a legnagyobb cégek – az OTP, az MBH, a Richter, a Telekom, a 4iG és a Mol – közel 800 milliárd forint különadót fizetett, amiből hat kecskeméti Mercedes-gyár kijött volna. Felhozta azt is, hogy a kormány korábbi elképzelései szerint 2022 lett volna a különadók utolsó éve.
„Mikor lesz újra normalitás? Mikor nyúlunk újra a jól bevált eszközökhöz az unortodoxia helyett?” – tette fel a kérdést Hernádi, aki hangsúlyozta: nincs olyan, hogy egy adó nem épül be az árakba, mivel ha a befektetők hozamát csökkentjük, akkor a beruházások elmaradása, ha a beszállítókra hárítjuk, akkor a beszállítói kör csökkenése idézi elő a kínálat zsugorodását, ami áremelkedéshez vezet.
Hernádi szerint a Mol esetében a magyarországi adózás előtti eredmény már nem elégséges a magyarországi adó befizetéséhez. Kifejtette, a háborús árakat nem a vállalatok idézték elő, hanem a háború és az arra adott politikai válaszok. „Árat lehetne persze csökkenteni úgy is, hogy növeljük a kínálatot, amire a legjobb megoldás a beruházás – volna. Viszont a különadók pont ezeket a pénzeket veszik el” – fogalamzott az olajipari cég elnöke.
