Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 503 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 200 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 800 forintot ért el. A rendszeres bruttó átlagkereset 469 500 forintra becsülhető, 16 százalékkal meghaladta az előző év júniusit.
A reálkereset 3,3 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak tavaly júniushoz mért, 11,7 százalékos növekedésével számolva. A bruttó kereset mediánértéke 403 000 forintot ért el, 15,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 800 forint volt, 17 százalékkal felülmúlta a tavaly júniusit. A KSH jelentése szerint az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá.
A vállalkozások körében 14,8 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó kereset, a közfoglalkoztatottak nélkül 512 500, illetve 340 800 forintra. A költségvetési szektorban 12,1 százalékos emelkedéssel bruttó 511 800, és nettó 340 400 forintra nőtt az átlag. A nonprofit szervezeteknél 30,8 százalékos volt az átlagkeresetek emelkedése és elérte a bruttó 543 700, illetve a nettó 361 600 forintot, amihez hozzájárult, hogy tavaly augusztus elejétől számos oktatási intézmény – a fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ide sorolódott át, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül.
A statisztikai adatok alapján a feldolgozóiparban 14 százalékos, az építőiparban 17,9 százalékos, a mezőgazdaságban 15,4 százalékos volt a bruttó átlagkereset emelkedése tavaly júniushoz képest, amivel 521 000, 414 500 forintot, illetve 503 500 forintot ért el. Az infokommunikációs, illetve a pénzügyi biztosítási szektorban 828 100 és 829 700 forint volt a júniusi bruttó átlagkereset, amivel 14,9 és 15,2 százalékos növekedést ért el. A szállítás, raktározás üzletágban 18,3 százalékos volt a keresetek emelkedése és ezzel 456 800 forintot ért el, míg a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén 22,6 százalékos éves emelkedéssel is csak 323 900 forint lett. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén 551 700 forint volt az átlagkereset 10,4 százalékkal több mint egy éve, az egészségügyben 19,9, az oktatásban 17,2 százalékos növekedést mért a KSH, amivel a bruttó átlagkereset 677 200, illetve 472 600 forintra emelkedett.
Az első fél évben a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetésével, az úgynevezett fegyverpénzzel, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelésekkel, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével magyarázta a KSH.
A bruttó átlagkereset 505 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 400 forint, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 336 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 000 forintot tett ki. A bruttó kereset mediánértéke 391 000 forint volt, ez 14,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 272 700 forintot tett ki, 16,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A reálkereset 7,9 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 9,4 százalékos növekedését figyelembe véve.
Torz a kép
A statisztikai hivatal által közölt adatokról tudni kell, hogy azok nem bontják ki a teljes egészében a magyar valóságot. Lapunk már többször megírta, miért csalókák amúgy is a hivatalos számok: az átlagbérnél például sokkal jobban kifejezi a jövedelmi viszonyokat a medián bér: az a kereset, amelynél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet. Így a bruttó kereset mediánértéke jelentősen alatta marad a bruttó bér értékének, amint a fenti adatok is mutatnak.
Más problémák is vannak a hivatalos statisztikával: a KSH-jelentés első sorában „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete” kifejezés szerepel, ami félrevezető, hiszen a részletes elemzésből kiderül, hogy a fenti érték csak a legalább öt főt foglalkoztató cégek, a költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek adatait tartalmazza, ahogy azt az ehavi jelentésében a hivatal is közli.
