Magyarország a vizsgált 112 országból a 17. helyre került az EF Education First angol nyelvtudást vizsgáló legfrissebb felmérésében. A világ legnagyobb magánkézben lévő oktatással foglalkozó vállalatának tanulmánya minden évben azt vizsgálja, hol, milyen mértékben és hogyan fejlődik az angol nyelvtudás szerte a világon. A kutatásban mintegy 2 millióan vettek részt, többek között Európa 35 országából. A megkérdezettek 96 százaléka 60 év alatti volt, az átlagéletkoruk mindössze 26 év; a tesztben szereplők 53 százaléka volt nő, míg 47 százaléka férfi.
Az országokat öt kategóriába sorolták tudásszint szerint – nagyon magas, magas, átlagos, alacsony és kifejezetten alacsony –, Magyarország pedig a második, azaz a magas kategória elején végzett. Az elérhető maximum 800-ból 593 pontot kapott a magyarországi angol tudás index az EF szerint. Előttünk három régiós ország – Szerbia (599 pont), Románia (598) és Lengyelország (597) – végzett. Az e kategóriába eső országok angol nyelvet használói többek között képesek munkahelyi beszámolókat, előadásokat tartani, de értik a tévésorozatokat, és gördülékenyen olvasnak újságot angolul. A legjobbak gond nélkül tudnak tárgyalni, szerződést kötni, alig érezhető akcentussal beszélnek folyékonyan, míg az átlagos szinten tudok értik az angol dalszövegeket, képesek megbeszéléseket folytatni és hivatalos emaileket írni olyan témában, amelyhez jól értenek.
Érdekesség, hogy Magyarország egyébként öt helyet rontott az egy évvel korábbihoz képest, akkor ugyanis a 12. helyre rangsoroltak minket. Az összeállítás alapján Európa egyértelmű dominanciája látszik: a legmagasabb kategóriába sorolt 13 ország között mindössze két nem európait találunk, 635 pontjával Szingapúr a 4., míg 606 pontjával Dél-Afrika a 12. lett. (Utóbbi részvétele azért lehet kicsit fura, mert az apartheid rezsim 30 évvel ezelőtti bukása ellenére is az angol számít az első számú hivatalos nyelvnek az országban.)
Hogy a magyar eredmény mennyire nem rossz, azt jól mutatja, hogy az első helyre kerülő Hollandia is 800-ból 663 pontot kapott. Utánuk Ausztria, Dánia, majd Szingapúr mögött Norvégia, Belgium, Portugália, Svédország, Finnország, Horvátország, Németország, valamint Dél-Afrikát követően Luxemburg került be a nagyon magas angoltudással bíró, 600 pont felett végzők csoportjába. Az is érdekes eredményként hat, hogy a tanulmány szerint az egykori brit domínium, Hongkong (ugyan Kínával együtt) a 32., Dél-Korea a 37., India a 48., Pakisztán a 63., Japán a 78., míg Egyiptom a 85. helyre került. Ezzel szemben Oroszországot az 51., a spanyolokat a 33., míg a franciákat a 31. helyre rangsorolták.
A kontinenseket összehasonlítva, Európa átlaga 552 pontra jött ki, utána Ázsia (504), Afrika (489), Dél-Amerika (485), végül pedig a Közel-Kelet (445) következik. Ázsiában Szingapúr mellett a Fülöp-szigetek (18.) és Malajzia (28.) fért be a magyarokkal azonos kategóriába. Dél-Amerikában a felmérés szerint Argentínában (30.) a legjobb az angol, a többi régiós országban legfeljebb átlagos vagy gyenge a világ vezető nyelvének használata. Érdekes trend, hogy miközben a kontinens országaiban a nyelvtudás javuló tendenciákat mutat, addig Mexikóban jelentős visszaesés tapasztalható, miközben talán a legtöbben onnan próbálnak meg bevándorolni az Egyesült Államokba.
Afrikában az eredmények azt mutatják, Kenyában (21.) és Nigériában (29.) bírják Dél-Afrika után a legjobban az angolt. Ugyan a fekete kontinens a végletek vidéke angol nyelvtudásban is, Észak-Afrika kitűnik a fejlődés ütemével. Egyiptom, Tunézia és Algéria egy kategóriával feljebb lépett az idén, és utóbbi pontszáma évről évre nagyobb mértékben emelkedett, mint a világ bármely más országa. A Közel-Keleten egy-két kivételtől eltekintve továbbra is alacsony az idősebb korosztályok angol tudása, de jelentős fejlődést a 25 év alattiaknál sem tapasztaltak, ráadásul a nők egyelőre nem képesek tartani a lépést a férfiak fejlődésével.
Ami a nagyvárosokat illeti, Budapest az országos átlag felett áll, 628 pontjával a 11., egy hellyel Oslo elé került. A legkönnyebb Amszterdamban angolul boldogulni, utána Koppenhága, Helsinki, Bécs, Stockholm, Porto, Johannesburg, Lisszabon és Zágráb a sorrend a norvég főváros előtt. A legjobbak közé Budapest után még Berlin, Hamburg, Varsó, Athén, Zürich, Bukarest, Belgrád és Nairobi fért be.
A trendekről szólva az EF tanulmánya kiemeli, a felmérés 2014-es kezdete óta most fordult először elő az, hogy a férfiak angol nyelvtudása megelőzte a nőkét; Ázsiát leszámítva ugyanis miközben a nőknél állandó volt a tudásszint, a férfiak jelentős fejlődést mutatnak. Afrika az egyetlen hely, ahol a nők átlagban még mindig előrébb járnak, de a különbség ott is csökkenő tendenciát mutat.
Ugyancsak érdekes megfigyelés, hogy 2015 óta a 30-as éveikben járó felnőttek háromszor annyit fejlődtek angolból, mint a 21-25 év közöttiek. Ráadásul a 40 év feletti felnőttek globális átlaga a kutatás kezdete óta először érte el az átlagos kategóriát. „Ezek a tendenciák ellentétesek azzal a vélt bölcsességgel, amely szerint a nyelvtanulás aranykora fiatal korban van, amely után lehetetlenné válik a jelentős javulás. Ha a felnőtteket társadalmi és gazdasági előnyök motiválják, és rendszeresen találkoznak az angol nyelvvel különféle gyakorlati helyzetekben, ők is fejleszthetik készségeiket” – összegzik a tanulmányban.
