A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által tavaly Oroszországgal kötött új földgázszállítási szerződés zsigerelte ki a magyar rezsicsökkentést – állította a Partizán adásában Mártha Imre, egykori MVM-vezér, aki jelenleg a főváros egyesített közműcégének vezetője.
Elmondta, a szerződés részleteit ugyan titokban tartották, oknyomozó cikkekből azonban kiderült, hogy a mértékadó holland tőzsdei TTF gázárnál is drágábban, afölött éppen nyolc százalékos áron jutunk az orosz földgázhoz.
A korábbi, a Mol által kötött szerződésben a kőolaj árához kötötték a Magyarországra szállított földgáz árát, ami kedvezőbb volt számunkra. Mártha szerint ugyanis az olaj globális termék, így csökkentheti ugyan valaki a termelést, hogy emelje az árat, azonban gyorsan a helyére léphet más termelő, ez pedig megakadályozza a sokszoros áremelkedést.
Ezzel szemben a TTF-hez kötött árral az a probléma, hogy a szállító egyoldalúan tudja emelni az árat, akár százszorosára is. Eszerint egyértelműen hiba volt ilyen szerződést kötni az oroszokkal.
Nem jó ötlet a gázársapka
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője is arról beszélt lapunknak, hogy a 15 éve kialakított európai földgázpiac ugyan jól működött, most azonban a hiány miatt az egekben az árak. Ezért az Európai Unió vezetői most arra készülnek, hogy megtörjék az utóbbi időben megjelent spekulatív jelenségeket. Ezért gondolkodnak komolyan azon, hogy valamiféle földgázársapkát vezetnének be.
A szakértő a tervezett ársapka bevezetésével több problémát is lát. Egyrészt hogy nemcsak az orosz, de az összes szerződés is piaci áras, így a norvégokkal, az algériaiakkal vagy az azerbajdzsániakkal kötött szerződések is. Az ársapka esetleges bevezetésével felvetődik a kérdés, mi lesz ezekkel a szerződésekkel. Jó eséllyel meg kell őket szüntetni, ami nagy bizonytalanságot okozna a piacon. A másik probléma, hogy – miután az Európai Unió cseppfolyós földgázzal (LNG) igyekszik pótolni a kieső gázmennyiséget – előfordulhat, hogy az ársapka az LNG-ár alá esik, ekkor viszont jó eséllyel nem érkezik majd cseppfolyós földgáz a kontinensre.
Pletser Tamás az ársapka helyett azt javasolja, hogy a különböző fogyasztói csoportok által vásárolható földgáz mennyiségéről szülessen uniós szintű megállapodás. Ebben a tekintetben az ipari fogyasztók a legfontosabbak. Ha ugyanis sikerül velük megállapodni, akkor csökken a fogyasztás, ami automatikusan az ár eséséhez vezet. Ez esetben nem is lenne szükség ársapkára.
Az ipari felhasználást kellene visszafogni
Persze egy ilyen megállapodás összehozása sem egyszerű, hiszen az ipari szereplők harsányan tiltakozni fognak. Különösen Németország ellenzi az ilyen irányú megállapodást, illetve korlátozást, mert a német ipar az unió legnagyobb földgázfelhasználója. Pletser Tamás ezzel együtt úgy látja, ennek a megoldásnak még mindig nagyobb az esélye és realitása, mint az ársapkának.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy miután az ársapka bevezetésével igyekszünk csökkenteni az elektromos áram árát, amennyiben az ársapka életbe léptetésével elvonják a profit egy részét a gázerőműveknél olcsóbban termelő nap-, szél-, szén- és atomerőművektől, azaz lejjebb visszük az árat, és akkor a gázerőművek nem fognak termelni. Azzal lehet a gázerőművek üzemeltetőit mégis termelésre bírni, ha kompenzálják a veszteséget, ami szintén pénzbe kerül. A másik gond ezzel, hogy amennyiben elvonjuk az olcsón termelők profitjának egy részét, akkor egyúttal az ezekbe az iparágakba fektetni szándékozók kedvét is elvesszük a befektetéstől.
A földgáz árának lehetséges alakulására vonatkozó kérdésünkre Pletser Tamás elmondta, azt mindenképpen befolyásolja, mennyit szállítanak az oroszok. Jelenleg az ukrán és a török vezetéken a békebeli mennyiségnek 20-25 százaléka érkezik az unióba. Jó eséllyel ennél jobban már nem vágják meg a mennyiséget, mert azzal túlságosan megcsappanna bevételük. De befolyásolja az ár alakulását az is, hogy végül mire jut az ársapka ügyében az EU, illetve hogy milyen lesz az időjárás, továbbá a gazdasági növekedés alakulása, vagyis hogy mekkora lesz a földgáz iránti igény.
– Pillanatnyilag úgy tűnik, az igazán nagy felhasználó ipar a megawattonként 200 eurós földgázár fölött már veszteséget termel, tehát ez az a határ, amely fölött inkább leállítja a termelést. Szeptember elején például volt olyan időszak, amikor a régió összes műtrágyagyára bezárt – elemezte a részleteket a szakértő.
Két évig még biztosan magas marad az ár
Pletser Tamás úgy számol, az elkövetkező két évben valahol 200 euró körüli földgázárral lehet számolni, ami az ipar földgázfelhasználását 20-40 százalékkal visszavetheti. Ez alatt az idő alatt a lakossági ellátásra, illetve áramtermelésre lesz elég gáz az orosz szállításoktól függetlenül is. Ez az ár bizonyos iparágak létjogosultságát is felvetheti, illetve az ipar szerkezetváltására is sor kerülhet. 2024 után, amikor már lesz elegendő cseppfolyós gáz, visszaesik majd a földgáz ára is, de szó sincs arról, hogy a boldog békeidők 20 eurós árát élvezhetjük ismét.
Az elemző arról is beszélt, hogy nem az orosz-ukrán háború miatt indult el a földgáz árának emelkedése, azonban a háború kitörését követően ez a drágulás jelentősen felgyorsult. De nem közvetlenül a háború miatt, hiszen az unió a földgáz tekintetében nem szankcionálja Oroszországot. Az oroszok egyszerűen megszegték az érvényben lévő szerződéseket, és kevesebb földgázt szállítanak, mint amire szerződtek. Végül Pletser Tamás úgy látja, 2026-2027-ben jöhet el az az idő, amikor a fogyasztás csökkentésével, a kínálat növelésével, illetve más források munkába állításával végleg legvághatja magát Európa az orosz földgázról.
