A szakszervezet nem adja fel, már megint terítéken a vasárnapi boltzár
Bolt. Képünk csak illusztráció (Fotó: gemma / Unsplash)

Karsai Zoltán szakszervezeti vezető szerdán ismét előhozta a vasárnapi boltzár ügyét, pedig a kereskedelmi érdekvédelmi szervezeteket tömörítő Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság egy hónappal ezelőtt már elutasította a javaslatot, és a kormány is úgy nyilatkozott, hogy nem szándékozik változtatni a jogszabályon.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke a Magyar Hangnak nyilatkozva arról beszélt, hogy az energiahordozó-árak drasztikus emelkedése következtében többszörösükre ugrott rezsiköltségek miatt akár a teljes vasárnapi boltzár visszavezetése is indokolt lenne, hiszen az csökkentené a nem lakossági energiafogyasztást, amely fontos lenne ilyen energiaárak mellett. Ennek ellenére továbbra is júliusi javaslatukat szeretnék megvalósítani, vagyis hogy a hét utolsó napján délben zárjon be minden kereskedelmi egység.

– Arra kaptunk felhatalmazást a tagságtól, hogy most a vasárnap déli zárás mellett érveljünk. Ennek oka, hogy vannak olyan dolgozók, akiknek fontos a vasárnapi pótlék. Miután javaslatunk szerint a nap első felében nyitva lehetnének az üzletek, ezek a dolgozók a pótlék egy részét megkapnák, akik pedig erre nem tartanak igényt, azoknak nem kellene az ünnepnapon dolgozni. Attól sem kell tartani, hogy a boltzár miatt csökken az üzletek forgalma, hiszen a boltzár 2015-2016-os időszaka bebizonyította, nemhogy csökkenne, inkább nő a forgalom, mert a vasárnapi zárva tartás miatt a hétköznapi bevásárlásnál túltartalékolnak az emberek – fejtegette az elnök.

Parragh Lászlóék boltzár helyett létszámkorlátot vezetnének be az üzletekben
Magyar Hang

Parragh Lászlóék boltzár helyett létszámkorlátot vezetnének be az üzletekben

A kamara szerint ha elegen átesnek a betegségen és kapnak oltást, érdemes megfontolni a boltzár fokozatos feloldását.

A vasárnapi boltzárat 2014-ben kezdeményezte a KDNP, amely végül 2015. március 15-től 2016. április 23-ig volt életben. Bevezetését követően hatalmas volt a lakossági tiltakozás, majd amikor az ügyben kezdeményezett többszöri sikertelen népszavazási kezdeményezés után 2015 novemberében a Nemzeti Választási Bizottság zöld utat adott az egyik kezdeményezésnek, az intézkedéshez addig ragaszkodó kormány álláspontja megváltozott, és 2016. április 11-én azt javasolta a törvényhozásnak, hogy vonják vissza a törvényt. Ez meg is történt, és április 24-én már a kereskedelmi egységek döntő többsége nyitva volt.

Már akkor sem volt egységes a kereskedők álláspontja az ügyben, ahogy most sem az.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Portfóliónak elmondta, már a júliusi egyeztetésen is felvetődött, hogy egyrészt törvénymódosításra lenne szükség a KASZ-javaslat életbe léptetéséhez, másrészt hogy az üzletek, különösen a plázák esetében nem lenne értelme délelőtt 10 és 12 között nyitva tartani.

A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, a kisebb településeken egyébként is előfordul, hogy a vásárlói forgalomhoz igazodva alakítják a nyitva tartást a boltok, akár hétközben is előfordul időszakos zárva tartás. Vasárnap pedig a 112 ezer kereskedelmi egység többsége egyébként is zárva tart.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor megemelkedtek a fenntartási költségek, illetve megugrott az infláció, egyre nehezebbé válik a kereskedők helyzete, különösen, hogy már most is tapasztalni a vásárlási kedv visszaesését. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az egyik oldalon az emelkedő bérköltségek is szorítják a bolt tulajdonosokat, a másikon pedig a nyakukba rakott plusz terhek. Így a kereskedelmi különadó emeli a költségeket, valamint a hónapok óta gyengélkedő forint növeli az import termékek árát.

Amennyiben ebben a helyzetben visszavezetnék a vasárnapi boltzárat, akár csak déli 12 óra után is, az még nehezebb helyzetbe hozná a kereskedőket. Különösen azért, mert a forgalom visszaesése – amelynek jó eséllyel még nem értük el a mélypontját –, illetve a jelentős költségemelkedés nem nagyon érvényesíthető az árakban. Különösen a kisebb boltok tulajdonosai számára lesz vízválasztó a mostani időszak, nekik nem a vasárnapi zárvatartás a kérdés, hanem az, hogy egyáltalán túlélik-e a mostani időszakot.

Lesznek üzletek, amelyek korlátozások visszavonását követően már nem nyitnak ki
Hajdú Péter

Lesznek üzletek, amelyek korlátozások visszavonását követően már nem nyitnak ki

Végleges boltbezárásokra is számítani lehet az érintett szakmákban, főleg az iparcikkeknél.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az elemzők és a kormány várakozása szerint is lassulni fog a gazdasági növekedés, és még a jelenleginél is kevesebb lesz az emberek pénze, különösen, ha megjönnek az őszi, valószínűleg jelentősen emelkedő rezsiszámlák. Ebben a helyzetben, amikor a boltok egy részének akár tízszeresére is nőhet az energiaszámlája, a nyitva tartási idő újragondolására készteti majd a tulajdonosokat. Vannak olyan boltok, amelyek a költségek emelkedése miatt bezárnának, de a várható forgalomcsökkenés miatt eddig mégsem tették meg.

Karsai Zoltán úgy véli, éppen ez mutat rá arra, hogy hibás az az álláspont, amely szerint a tulajdonosoknak kellene eldönteni, hogy bezárnak-e a vasárnap vagy sem, hiszen az a boltos, aki egyébként szíve szerint bezárna, mégsem teszi meg, mert attól tart, hogy vevői végleg más bolthoz pártolnak. Szerinte az is téves érvelés, hogy a boltzár – legyen az teljes, vagy csak délutáni – csökkentené a kereskedelmi dolgozók munkalehetőségeit, hiszen a teljes ágazat létszámhiánnyal küszködik, így a boltzár esetén legfeljebb kissé enyhülne a létszámhiány.