A szakszervezet nem adja fel, már megint terítéken a vasárnapi boltzár

A szakszervezet nem adja fel, már megint terítéken a vasárnapi boltzár

Bolt. Képünk csak illusztráció (Fotó: gemma / Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Karsai Zoltán szakszervezeti vezető szerdán ismét előhozta a vasárnapi boltzár ügyét, pedig a kereskedelmi érdekvédelmi szervezeteket tömörítő Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság egy hónappal ezelőtt már elutasította a javaslatot, és a kormány is úgy nyilatkozott, hogy nem szándékozik változtatni a jogszabályon.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke a Magyar Hangnak nyilatkozva arról beszélt, hogy az energiahordozó-árak drasztikus emelkedése következtében többszörösükre ugrott rezsiköltségek miatt akár a teljes vasárnapi boltzár visszavezetése is indokolt lenne, hiszen az csökkentené a nem lakossági energiafogyasztást, amely fontos lenne ilyen energiaárak mellett. Ennek ellenére továbbra is júliusi javaslatukat szeretnék megvalósítani, vagyis hogy a hét utolsó napján délben zárjon be minden kereskedelmi egység.

– Arra kaptunk felhatalmazást a tagságtól, hogy most a vasárnap déli zárás mellett érveljünk. Ennek oka, hogy vannak olyan dolgozók, akiknek fontos a vasárnapi pótlék. Miután javaslatunk szerint a nap első felében nyitva lehetnének az üzletek, ezek a dolgozók a pótlék egy részét megkapnák, akik pedig erre nem tartanak igényt, azoknak nem kellene az ünnepnapon dolgozni. Attól sem kell tartani, hogy a boltzár miatt csökken az üzletek forgalma, hiszen a boltzár 2015-2016-os időszaka bebizonyította, nemhogy csökkenne, inkább nő a forgalom, mert a vasárnapi zárva tartás miatt a hétköznapi bevásárlásnál túltartalékolnak az emberek – fejtegette az elnök.

A vasárnapi boltzárat 2014-ben kezdeményezte a KDNP, amely végül 2015. március 15-től 2016. április 23-ig volt életben. Bevezetését követően hatalmas volt a lakossági tiltakozás, majd amikor az ügyben kezdeményezett többszöri sikertelen népszavazási kezdeményezés után 2015 novemberében a Nemzeti Választási Bizottság zöld utat adott az egyik kezdeményezésnek, az intézkedéshez addig ragaszkodó kormány álláspontja megváltozott, és 2016. április 11-én azt javasolta a törvényhozásnak, hogy vonják vissza a törvényt. Ez meg is történt, és április 24-én már a kereskedelmi egységek döntő többsége nyitva volt.

Már akkor sem volt egységes a kereskedők álláspontja az ügyben, ahogy most sem az.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Portfóliónak elmondta, már a júliusi egyeztetésen is felvetődött, hogy egyrészt törvénymódosításra lenne szükség a KASZ-javaslat életbe léptetéséhez, másrészt hogy az üzletek, különösen a plázák esetében nem lenne értelme délelőtt 10 és 12 között nyitva tartani.

A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, a kisebb településeken egyébként is előfordul, hogy a vásárlói forgalomhoz igazodva alakítják a nyitva tartást a boltok, akár hétközben is előfordul időszakos zárva tartás. Vasárnap pedig a 112 ezer kereskedelmi egység többsége egyébként is zárva tart.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor megemelkedtek a fenntartási költségek, illetve megugrott az infláció, egyre nehezebbé válik a kereskedők helyzete, különösen, hogy már most is tapasztalni a vásárlási kedv visszaesését. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az egyik oldalon az emelkedő bérköltségek is szorítják a bolt tulajdonosokat, a másikon pedig a nyakukba rakott plusz terhek. Így a kereskedelmi különadó emeli a költségeket, valamint a hónapok óta gyengélkedő forint növeli az import termékek árát.

Amennyiben ebben a helyzetben visszavezetnék a vasárnapi boltzárat, akár csak déli 12 óra után is, az még nehezebb helyzetbe hozná a kereskedőket. Különösen azért, mert a forgalom visszaesése – amelynek jó eséllyel még nem értük el a mélypontját –, illetve a jelentős költségemelkedés nem nagyon érvényesíthető az árakban. Különösen a kisebb boltok tulajdonosai számára lesz vízválasztó a mostani időszak, nekik nem a vasárnapi zárvatartás a kérdés, hanem az, hogy egyáltalán túlélik-e a mostani időszakot.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az elemzők és a kormány várakozása szerint is lassulni fog a gazdasági növekedés, és még a jelenleginél is kevesebb lesz az emberek pénze, különösen, ha megjönnek az őszi, valószínűleg jelentősen emelkedő rezsiszámlák. Ebben a helyzetben, amikor a boltok egy részének akár tízszeresére is nőhet az energiaszámlája, a nyitva tartási idő újragondolására készteti majd a tulajdonosokat. Vannak olyan boltok, amelyek a költségek emelkedése miatt bezárnának, de a várható forgalomcsökkenés miatt eddig mégsem tették meg.

Karsai Zoltán úgy véli, éppen ez mutat rá arra, hogy hibás az az álláspont, amely szerint a tulajdonosoknak kellene eldönteni, hogy bezárnak-e a vasárnap vagy sem, hiszen az a boltos, aki egyébként szíve szerint bezárna, mégsem teszi meg, mert attól tart, hogy vevői végleg más bolthoz pártolnak. Szerinte az is téves érvelés, hogy a boltzár – legyen az teljes, vagy csak délutáni – csökkentené a kereskedelmi dolgozók munkalehetőségeit, hiszen a teljes ágazat létszámhiánnyal küszködik, így a boltzár esetén legfeljebb kissé enyhülne a létszámhiány.