Lassan nyolc éve, hogy arról döntött a kormány, 2020. december 31-ét követően csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt. Tavaly év végén azonban váratlanul fél évvel meghosszabbították a határidőt, idén márciusban pedig újabb egy évet adtak az építtetőknek, hogy felkészüljenek a tervezett változtatásokra. Vagyis jelen állás szerint 2022 júliusától már valóban csak a közel nulla energiaigényű, vagy annál jobb minősítésű épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt.
A közel nulla energiaigényű épület BB hivatalos besorolást kap, ami azt jelenti, hogy évente négyzetméterenként 81 és 100 KWh energiát fogyaszt, és az energiaszükségletnek legalább negyedét megújuló energiából fedezi.
Manapság nemcsak a határidő közeledése miatt került az építkezők figyelmének középpontjába ez az energetikai előírás, hanem mert hamarosan indul az az energetikai pályázat, amelyben napelemre, fűtéskorszerűsítésre és szigetelésre, valamint hőszivattyús rendszer telepítésére – egyelőre még nem véglegesített feltételek mellett – 2,9 és 11,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehet pályázat útján nyerni. De a már létező, maximálisan elérhető három millió forintos lakásépítési támogatásból, illetve a szintén három millió forintos kedvezményes hitelből is sokan korszerűsítik házukat energetikai szempontokat figyelembe véve.
Nem mindegy azonban, hogy miként használja fel a lakástulajdonos a rendelkezésre álló összeget. Horváth András, a Wienerberger Téglaipari Zrt. tervező szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy rendszerben kell gondolkodni annak, aki alacsony energiaigényű épületre vágyik. Egyrészt sokan tévedésbe esnek, amikor csak a falak szigeteléstől remélik az energiafogyasztás csökkenését. Mert hiába vastag a falak szigetelése, ha a födémen vagy az ablakon szökik el a meleg, illetve jön be nyáron a forróság. Érdemes ezért három rétegű ablakot választani, és a födémet is rendesen szigetelni.
Fontos szempont az is, hogy olyan korszerű fűtési rendszert válasszunk, amely fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas, mert ezzel ismét csak spórolunk. Az ablakok elhelyezése is döntő lehet. A déli falakon érdemes a fal belső széléhez igazítani azokat, mert így a széleken a fal beárnyékolja az üvegfelület egy részét, és így kisebb felületen érkezik a napsütés, ami csökkenti a benti felmelegedést, az üvegházhatást, a kilátás viszont ugyanolyan, mintha a külső falhoz igazítanánk a nyílászárót. Az északi oldalon pedig fordítva, ott a külső falfelületre érdemes helyezni a nyílászárókat.
A mostanában a figyelem középpontjába került napelemrendszerekkel kapcsolatosan fontos tudni, nem mindegy milyen rendszer mellett dönt az építkező. Korszerűtlen napelem vagy a napelem által termelt áramot kezelő inverter ugyanis akár jelentősen is ronthatja a hatékonyságot.
Ezzell kapcsolatosan Horváth András elmondta, több szempontot kell figyelembe venni, mielőtt eldönti az ember, mit is rendel meg. A legfontosabb szempont, hogy néhány éven belül vége lesz a jelenlegi nullszaldós elszámolási rendszernek. Ebben a nyáron termelt és fel nem használt, ezért a szolgálató hálózatába visszatöltött, valamint a napfényben szegényebb téli időszakban a villamosenergia hálózatból felhasznált energia egyenlege után kell fizetni. A tervezett új rendszerben előre meghatározott áron vásárolja meg a szolgáltató a napelemmel termelt energiát, és lakossági áron szállítja a hálózatból vételezettet. A kettő között akár jelentős különbség is lehet.
Horváth András ezért olyan rendszer telepítését javasolja, amelyben az inverter tárolókapacitással is rendelkezik, vagy legalábbis akkumulátor rendszer kapcsolható hozzá. Ez esetben ugyanis a nappal termelt és fel nem használt áram tárolása nem gond, és azt éjszaka fel lehet használni, amikor nem termelnek az elemek.
Arra is érdemes figyelni, hogy a sorba kötött napelemek, és így az egész rendszer által leadott áram mennyiségét a lánc leggyengébb eleme határozza meg. Vagyis, ha egy elem bármely okból meghibásodik vagy gyengébben teljesít, az egész rendszer hatékonysága gyengül. E probléma megoldása egy olyan inverter lehet, amely képes ezt a helyzetet kezelni, és kiegyensúlyozni a rendszer teljesítményét.
Horváth András felhívta a figyelmet, aki esetleg bővíteni szeretné napelemes rendszerét, az csak ugyanolyan táblával teheti meg, mint az eredetileg telepített, mert a más évjáratból, illetve rendszerből származó elemek nem kompatibilisek egymással.
