Néhány biztató jel ellenére nehéz lesz a kilábalás

Néhány biztató jel ellenére nehéz lesz a kilábalás

Bod Péter Ákos (Fotó: Béres Attila)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítottan 0,3 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez mérten 0,9 százalékkal növekedett. Sokkal kedvezőtlenebb adat, hogy az év első kilenc hónapjában a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Bár ezek az adatok önmagukban is sokat mutatnak a magyar gazdaság állapotáról, a részletek még változatosabb képet mutatnak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági elemzője szerint sem az összesített adatok, sem a szektorok részletes adatai nem okoztak meglepetést. Továbbra is kétarcú a magyar gazdaság. A belpiacra termelő szektor, például a szolgáltatások földbe álltak, az ipar és az építőipar a korábbiaknál már valamivel jobban teljesít, de még mindig gyengébb az eredménye mint egy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a mezőgazdaság kiugróan jól teljesített – eredménye 88,2 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának adatát –, és ez jelentősen felhúzta a bruttó hazai termék értékét.

A mezőgazdaság segített

– Az agrárium idei kiemelkedően jó teljesítménye kedvező ugyan, de eltakarja a magyar gazdaságban jelenlévő meglehetősen gyenge teljesítményt. A belső kereslet nagyon gyenge, zsugorodik, a nettó export viszi a gazdaságot. Nagy kérdőjel ugyanakkor, ha minden más mutató arra utal, hogy a fogyasztás zsugorodik, akkor miként lehetséges, hogy a KSH által számított „háztartások fogyasztási kiadásai” tétel 1,5 százalékkal növekedett negyedéves szinten. Nem látni ugyan tisztán, de erre lehetséges magyarázat, hogy a vásárlók importtermékeket vásárolnak, illetve nem itthon költik el pénzüket. Erre utal az is, hogy bár a belső kereslet brutálisan visszaesett, mind a kereskedelem, mind az áfabevételek jelentősen csökkentek, az import mégis stagnál – fejtegette az elemző.

Virovácz Péter szerint a most közölt adatok arra utalnak, hogy a magyar gazdaság elkezdte ugyan a kilábalást a gödörből, egyelőre azonban nem indokolt még örömtüzeket gyújtani. A válságot ugyanis még nem hagytuk magunk mögött. Ezt igazolja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben 0,4 százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakában mérttől. Ebből 3,8 százalékos visszaesés adódott a mezőgazdaság kivételével az összes szektor teljesítményéből, amit az agrárium teljesítménye +3,4 százalékos növekedési hatással tudott ellensúlyozni. Ha az ágazat teljesítménye olyan pocsék lett volna, mint tavaly, akkor most 3,8 százalékos esésről beszélgethetnénk.

Az idei gyenge teljesítmény miatt lehet jó a 2024-es növekedés

– Ebből következik, hogy a mezőgazdaság idei jó teljesítménye a bázishatás miatt jövőre éppen visszafoghatja a növekedést, ha csak nem lesz ismét kiemelkedően jó éve az agráriumnak, amire azonban kevés az esély. A várható kilábalás értékelésénél figyelembe kell venni a következőket. Amennyiben az évet gyengén kezdi a magyar gazdaság, és inkább az év végén talál majd magára, akkor statisztikai értelemben pozitív áthúzódó hatással számolhatunk. Ebben az esetben ugyanis az év elejének kedvezőtlen adataihoz képest akár jelentős fejlődést is eredményezhet az utolsó negyedév jó teljesítménye, ami még akkor is felhúzza az éves statisztikai adatot, ha ténylegesen nem nő a gazdaság teljesítménye. Vagyis az biztosan kijelenthető, hogy a gazdaság jövőre növekszik. Ennek mértéke az idei év negyedik negyedévének teljesítményétől függ. Ha például ebben az időszakban 1,5 százalékkal nő a gazdaság teljesítménye, akkor a statisztika még akkor is másfél százalék körüli növekedést mutat majd, ha ténylegesen stagnált a gazdaság. Ezzel a statisztikai hatással együtt arra számítok, hogy a lassan talpra álló gazdaság, valamint a várakozásunk szerint érkező uniós források hatása a beruházásokra azt eredményezi, hogy 3 százalék körüli mértékben nőhet a magyar gazdaság. Vagyis az esetleges jövő évi, az uniós átlagnál magasabb növekedés annak lehet következménye, hogy idén gyengén muzsikált a magyar gazdaság – foglalta össze 2024-es várakozásait Virovácz Péter.

– A magyar gazdaság karaktere nem változott az elmúlt egy évben, amit a gazdasági adatok is igazolnak. A nagyon túlfűtött 2021-es és 2022-es év tavaly nyáron kipukkadt, elkezdődtek a megszorítások, adóemelések, jelentősen visszaesett a beruházások száma és értéke. Ezek hatása egészen az idei év közepéig erőteljesen látszik. A harmadik negyedévben ugyan bővült a gazdaság a második negyedévhez képest, azonban valójában még mindig recesszióban vagyunk – értékelte a részletes adatokat Bod Péter Ákos.

Kérdőjelek a harmadik negyedévi növekedés körül

A Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakossági fogyasztás és a beruházás már hosszabb ideje csökken, ami az idei év harmadik negyedére is igaz. Feltette a kérdést, hogy vajon miként nőhet a gazdaság teljesítménye akkor, amikor a belső fogyasztás két jelentős összetevője komoly csökkenést mutat. Magyarázhatja ezt a nettó export javulása, ez ugyanis azt jelenti, hogy az itthon termelt termékek nagyobb arányban találtak külföldön gazdára, mint a megelőző negyedévben. (A nettó export az export- és importforgalom különbözete – szerk.)

– A KSH adatai azt mutatják, hogy a közösségi fogyasztás jelentősen növekedett, ezzel azonban nem lehet mit kezdeni, mert nem tudni, pontosan mit is takar ez a fogalom. Az azonban biztos, hogy a mezőgazdaság jó statisztikája jelentősen segíti a magyar növekedési adatot, és így az idei év egészében várhatóan nem 2-3 százalékot esik majd vissza, hanem mondjuk 0,7 százalékot. De nem is ez az érdekes, hanem hogy mi várható 2024-ben. Jövőre is a nettó export adja majd a pluszt? Nagy kérdés, hogy ilyen magas kamatszint mellett vajon mitől nőne a fogyasztás, vajon lesz-e olyan tényező, amely meglöki a beruházásokat. Én ilyen nem nagyon látok. Ha pedig egyik sem nő, akkor dinamikus gazdasági növekedés sem várható. Ezért számomra az a kérdés, hogy a kormány által várt jövő évi négy százalékos gazdasági növekedés – amelyet az elemzők legfeljebb három százalékra becsülnek – miként és mennyivel fogja meghaladni a két százalékot.