„Nem hallottunk érthető magyarázatot arra, miért kell tovább nyomni a gázt”

„Nem hallottunk érthető magyarázatot arra, miért kell tovább nyomni a gázt”

Bod Péter Ákos (Fotó: Végh László/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A második negyedévre visszatért a magyar gazdaság a 2019 év végi szintre. Bod Péter Ákos szerint ilyen számok mellett az elemzők szerint kérdéses, szükséges-e egyáltalán tovább növelni a deficitet, azt ugyanis valamikor csökkenteni kell majd. 

A legoptimistább becsléseket is felülmúlta a magyar gazdaság második negyedévi növekedése. A nyers adat szerint 17,9, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 17,7 százalékkal nőtt a magyar GDP 2020 azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A kirívóan nagy növekedés nyilván annak a következménye, hogy a koronavírus-válság miatti visszaesést behozta a gazdaság – egy évvel korábban 13,5 százalékos visszaesést regisztráltak –, ám a magyar GDP már annál is magasabb 0,1 százalékkal, mint 2019 utolsó negyedévében, a koronavírus-járvány előtt volt.

Matolcsy György jegybankelnök már júniusban arról beszélt, hogy a jegybank 2021-ben hat százalék körüli, akár hat százalék feletti gazdasági növekedést vár, ami szerinte az EU egyik legjobb újraindítása lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Orbán Viktor által a gyereket nevelőknek ígért szja-visszatérítésnek nem lesz akadálya, hiszen ezt az 5,5 százalékos növekedéshez kötötte a kormány. 

Matolcsy György ugyanakkor megjegyezte: a gyors és sikeres helyreállítás felfutó inflációt hoz magával, mert gyors a növekedés, ezért berobban, gyorsabb az infláció felfutása is. Úgy vélte, hogy „annál nagyobb az infláció, amennyivel előrébb tartunk a helyreállításban”. – Az infláció a szegények adója mellett mindenkinek a terhe – jelentette ki.

Nem tudjuk, miért kell tovább nyomni a gázt

Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor, korábbi miniszter és jegybankelnök is úgy látja:a számok arra mutatnak, hogy a normalitás ebben a vonatkozásban és a gazdaság átlagát tekintve helyreállt, visszajutottunk a 2019 végén már lassuló, de még kitartó konjunktúra-szinthez. A közgazdász ugyanakkor a Magyar Hangnak hozzátette: az árakat nehéz mérni, főleg nagy gazdasági fordulatok idején, így a gazdaság zsugorodását és növekedését is: – Azt látjuk, hogy nő a bruttó hazai termék, nő a fogyasztás, de hogy mennyivel, azt akkor tudjuk pontosan, ha az árakat jól mérik – mondta.

– Ha az építőiparra tekintünk, azt látjuk, hogy miközben a szolgáltatások árát itt is nehéz mérni, azt sem tudjuk, hogy a magas teljesítmény mögött mennyi a kényszerű árnövekedés, amelyet az okoz, hogy a családi beruházásokra adott támogatás és az állami beruházások jelentősen megnövelik a fizetőképes keresletet. Ha egy uszodát harminc milliárd helyett végül hatvan milliárd forintért építenek meg, az nem biztos, hogy dupla akkora teljesítményt jelent. Ezek a folyamatok hatással lehetnek a számokra, ezért előfordulhat, hogy az ehhez hasonló statisztikai lufik később kipukkadnak.  – mondta a közgazdász. A 27 EU-ország között az állami beruházások aránya egyébként Magyarországon a legmagasabb, ezek háromnegyed része  építési beruházás.

 Bod Péter Ákos szerint az is kérdéses, hogy ilyen számok mellett tovább kell-e növelni a költségvetési hiányt. – A magyar kormány a koronavírus-járvány miatt – más országokhoz hasonlóan – 2020-ban elengedte a költségvetési hiányt, hogy ne álljon le a gazdaság motorja. De 2021-re is elég nagy méretű deficitet terveztek, 2022-re pedig az uniós norma dupláját kitevő GDP-arányos hiányt állítottak be. A családtámogatások, az állami beruházások és a fejlesztésekre költött százmilliárdok is felfelé nyomják a növekedést, miközben kérdéses, hogy ezek a beruházások szükségesek-e, amikor elfogy a munkaerő és megdrágul az építőanyag, vagyis máris túlfűtöttségi jegyeket mutat a gazdaság – fejtette ki.

– Nem hallottunk érthető magyarázatot arra, hogy ha ilyen jó hírek érkeznek, miért kell tovább nyomni a gázt. Sokan felteszik azt a kérdést, beleértve a jegybankot, a költségvetési tanácsot és a hazai elemzők nagy részét is, hogy miért kell az egyébként is nagy deficitet tovább növelni, ha szépek az adatok, de legalábbis nem rosszak – ezt egy-két félév múlva megtudhatjuk. Ha tényleg visszapattan a növekedés, akkor nem biztos, hogy a költségvetési hiányt kell növelni, mert valamikor ennek az árát meg kell fizetni, azaz jelentősen csökkenteni kell a központi kiadásokat. Ez további kérdéseket vet fel a gazdasági szereplők oldalán is, például, hogy mikor kerül erre sor, illetve hogy kinek a zsebe látja ennek kárát – mondta Bod Péter Ákos.

 

 

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bródy Jánossal, Orosz Annával, Tóth Gabival, Kemenesi Gáborral és Szakonyi Károllyal. Uradalom állami pénzből a Nyírségben. A Burkáéktól visszakövetelt pénz nyomában. Keresse a friss Magyar Hangot,  Bűvös Szakács-melléklettel!

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Pogátsa Árnyékot vet, de még így se, még vele se találjuk a hazai középosztályt