Nem sok értelme volt az árstopnak, szakértők szerint ideje lenne kivezetni

Nem sok értelme volt az árstopnak, szakértők szerint ideje lenne kivezetni

Az élelmiszerárstopról tájékoztató tábla a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzlet bejáratában 2022. február 1-jén (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kormány ugyan az árstopos termékek készletszintjének kötelező megduplázásának kötelező előírásával igyekszik biztosítani, hogy a hatósági áras termékekből ne alakuljon ki áruhiány, ez azonban pótcselekvés. Mostanra a hétköznapi emberek számára is világossá vált, hogy igazat mondtak a közgazdászok, amikor az ársapkák bevezetésekor figyelmeztettek, piacidegen intézkedésről van szó, illetve hogy csak idő kérdése, és komoly áruhiány alakul majd ki.

A kormány az üzemanyagok esetében már a tervezett határidő előtt kénytelen volt lépni, és kivezetni a hatósági árat, mert az egyetlen hazai üzemanyaggyártónak, a Molnak békeidőben sem elegendő a kapacitása a hazai igények kielégítésére, az importőrök pedig veszteséggel nem voltak hajlandók üzemanyagot hozni az országba.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke – aki nem először képvisel olyan álláspontot, amely megegyezett a kormány későbbi döntésével – a Magyar Nemzetnek adott interjújában is utalt arra, hogy lassan megérnek a feltételei a hatósági árak kivezetésének.

– Nem ördögtől való a hatósági árak alkalmazása, másutt is éltek ezzel az eszközzel. Alapvető különbség azonban, hogy amíg egyetlen más országban sem tartották fenn sokáig az ársapkákat, addig nálunk a szükségesnél sokkal hosszabb ideig maradtak életben a korlátozások. Tehát nem az eszközzel van baj, hanem annak alkalmazásával – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági elemzője.

A szakértő arról is beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint az árstopok ilyen hosszú ideig tartó alkalmazása emelte az inflációt, hiszen a korlátozás alá eső termékeken elszenvedett veszteséget a többi termék árának emelésével igyekeznek ellensúlyozni a kereskedők.

Virovácz Péter kiemelte, a jegybanké csupán egy vélemény, nem biztos, hogy az száz százalékig igaz. Az viszont biztos, hogy a hatósági árak bevezetésekor hangoztatott célt – nevezetesen hogy ezzel majd meg lehet fogni az inflációt – nem sikerült elérni.
– Vagyis ki lehet jelenteni, hogy gazdasági eszközként kontraproduktívnak bizonyult a hatósági ár. Politikai, illetve szociális eszközként – a legszegényebbek védelmében – azonban elfogadható egészen addig, amíg nem vezet áruhiányhoz. Nálunk azonban ma már éppen erről van szó, lassan térképen kell keresgélni, hogy melyik árut éppen hol lehet kapni. Az más kérdés, hogy a legelesettebbek támogatására más, célzott szociális eszközök is rendelkezésre álltak volna – tette hozzá.

Virovácz Péter kérdésünkre elmondta, az sem mindegy, miként vezetik ki az ársapkákat. Nem szabad hagyni, hogy odáig fajuljon a helyzet, mint az üzemanyagok esetén, amikor pletyka indult meg, hogy kivezetik a 480 forintos hatósági árat, és ezért roham indult az amúgy is készlethiánnyal küszködő benzinkutak ellen. A leghatékonyabb az lenne, ha a kormány tervezetten és fokozatosan kommunikálná, hogy mikor szűnnek meg az ársapkák. A legegyszerűbb az lenne, ha jó előre bejelentené, hogy április 30. után kivezetik a hatósági árakat.

Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora egyetért abban Virovácz Péterrel, hogy be sem kellett volna vezetni a hatósági árakat, különösen nem olyan szakszerűtlenül, ahogy azt a magyar kormány tette. Az akadémikus szintén úgy gondolja, ezek az intézkedések kontraszelektívek voltak.

– Mielőbb ki kell vezetni az ársapkákat. Valószínűtlen, hogy amennyiben erre sor kerül, akkor annak a több tízezer terméknek az ára, amelyet veszteségeik ellensúlyozására emeltek a kereskedők, vissza fog esni korábbi szintjére. Sőt! – elemezte a lehetőségeket a professzor.

Bod Péter Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy talán az ársapkák is hozzájárultak ahhoz, hogy miközben Európa számos országában már lassulni látszik az infláció, nálunk várhatóan csak hónapok múlva érheti el a csúcsot. De a magas és elhúzódó inflációhoz hozzájárult az is, hogy a kormány azt tette, amit stagfláció esetén tilos, megszorításokról döntött és adókat emelt: szinte minden hónapban bejelentettek valamiféle új adót.

További gondot jelent az akadémikus szerint, hogy amennyiben kamatcsökkentésbe kezd a jegybank a kilábalás érdekében, akkor gyengülni fog a forint, ami pedig ismét csak felhajtja az inflációt.