A hulladékpapír ára esett Európában, miután Kína 2017 nyarán bejelentette, hogy jelentősen korlátozza az országba érkező hulladékmennyiséget. – Már ingyen sem veszik át a papírhulladékot – állítja egy illetékes.
Bezuhant a hulladékpapír ára, emiatt összeomlás fenyegeti a hazai papírhulladék-gazdálkodást – írta a G7.hu gazdasági hírportál. A cikk szerint a papírválság egész Európát érinti: a lakosság által gyűjtött vegyes papír ára 2017 őszén kezdett látványos zuhanásba.
A papírhulladékot rendesen külön válogatva egy hulladékkezelőhöz juttatják el a magánszemélyek, de az ipari és kereskedelmi szereplők is, a leadott papírért pedig pénzt fizet a hulladékkezelő. A hulladékkezelő is jól jár, hiszen profittal adja tovább az összegyűjtött papírt az újrahasznosító papírgyárnak.
Az elmúlt hónapokban azonban drasztikus változás érte a rendszer fő motiváló erejét, a pénzt – közölte a G7.hu.
Műanyagra épített civilizáció | Magyar HangA papírárak drasztikus zuhanása mögött a kínai importkorlátozás áll. Kína 2017 nyarán jelentette be, hogy jelentősen korlátozza az országba érkező hulladékmennyiséget, innentől kezdett zuhanni Európában a papírhulladék ára.
A G7.hu szerint Kína döntésének számos oka volt a saját hulladékának rohamos növekedésétől a nyugati világ durva visszaéléseiig. – Az USA és Európa saját problémáját kiszervezve hulladéklerakónak használta Kínát, ahová különválogatott hulladék helyett rendszeresen szállított szennyezett szemetet. Az európai piacon mintegy nyolcmillió tonnás felesleg képződött, miután Kína mellett Indonézia és Malajzia is jelentősen korlátozta behozatalát – írta a gazdasági szakportál.
A portálnak nyilatkozott Bedő Miklós Áron, az öntapadó papírokat és fóliaalapanyagokat gyártó Budaval pénzügyi igazgatója. Azt mondta, hogy „Magyarországon nagyjából egy évvel ezelőtt indult meg a fokozatos árcsökkenés, és januártól már át sem veszik a papírhulladékunkat, még ingyen sem”.
Hulladékégető a történelmi borvidéken | Magyar HangA megoldást az államtól várják a piaci szereplők. Egészen pontosan abban, hogy a környezetvédelmi termékdíjat arra használják, amire létrehozták. – A 90-es években bevezetett díjnak az volt a célja, hogy a gyártók fizessenek az államnak, hogy az gondoskodjon a csomagolási hulladékuk újrahasznosításáról. A valóságban azonban a termékdíjból befolyt összeg csekély részét forgatják vissza az újrahasznosításba – derül ki a cikkből.
A G7 közölte, a 2018-ban a befolyt környezetvédelmi termékdíj összege 79,1 milliárd forint volt, ennek azonban a töredékét szánta a kormány a hulladékgazdálkodás támogatására, a 2019-es tervezet szerint mindössze 14,7 milliárd forintot. A maradék másra ment el a költségvetésben, pedig ebből az összegből jelentősen lehetne fejleszteni az újrahasznosítást.
