Drasztikusan fogy az emberek lakásra költhető pénze, miközben jelentősen nőtt az új lakások ára. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy ma az átlagbérből élők még egyetlen szobára való lakáshitelt sem tudnak felvenni. Ez utóbbiban persze nagy szerepe van a hitelkamatok jelentős emelkedésének is.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője a Magyar Hangnak elmondta, a magas kamatok miatt a kereslet nem tud visszatérni a piacra: a tavaly decemberi 387 ezer forintos nettó átlagbér még a jelenlegi legkedvezőbb piaci hitelkonstrukció esetében is legfeljebb 19,5 millió forintos 20 éves futamidejű jelzáloghitel felvételét teszi lehetővé. Ebből a fővárosi újlakásárakat figyelembe véve legfeljebb 15 négyzetméternyi új lakás megvásárlása finanszírozható. Ez a méret pedig kisebb, mint az a legalább 16 négyzetméteres lakószoba, aminek meglétét minden 30 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű ingatlan esetében az építésügyi szabályzat (OTÉK) előír.
A kamatok és a lakásárak emelkedését nagyszerűen érzékelteti, hogy ezzel szemben 2022 februárjában még 21,8 millió forint hitelt tudott felvenni hasonló konstrukcióban az akkori, 351 ezer forintos átlagbérrel rendelkező budapesti polgár. Ez a hitelösszeg akkor még 22 négyzetméternyi budapesti lakás megvásárlására jelentett fedezetet.
Mindezek ismeretében nem csoda, hogy éves szinten ötödére esett az új építésű lakások vásárlására felvett hitelek összege. Amíg 2022 februárjában 17,9 milliárd forintnyi szerződés született, addig idén februárban ennek összege 3,7 milliárd forintra csökkent. Ilyen csekély összegű hitelt utoljára 2017 májusában vettek fel új lakás vásárlására az emberek. Igaz, akkor még 680-700 ezer forintos négyzetméter áron lehetett új lakást vásárolni, tavaly viszont már 1,3 millió forintot kértek az építtetők ugyanezért a fővárosban.
És ez jó eséllyel még nem a mélypont, hiszen 2022 tavaszán, a felfutó zöld hiteleknek köszönhetően kiugróan magas volt a kereslet, különösen, hogy az energiaárak megugrása akkor még előttünk volt. Az MNB Zöld Otthon Hitele úgy meglökte a hitelpiacot, hogy 2022 márciusában 33, áprilisban 40,1, májusban a 2023 februári értéknél tízszer több, 37,6 milliárd forintnyi új lakást finanszírozó hitelt helyeztek ki a bankok. A helyzet értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy ezen hatalmas hiteligény azért alakult ki, mert bár akkor még nem lehetett érezni a válság erejét, a kedvező feltételek és a láthatáron már feltűnő válságfellegek miatt sokan előre hozták a lakásvásárlást.
A kilátásokat rontja, hogy az orosz agresszió miatt tavaly az egekbe emelkedett energiaárak ugyan idén csökkenőben vannak, de már eddig is nagyot ütöttek az ingatlanfejlesztőkön. Az Otthon Centrum adatai azt mutatják, 2023 első három hónapjában mindössze 17 beruházás 650 lakása jelent meg az online értékesítési felületeken, ami azt jelenti, hogy megfeleződött a tavalyi év utolsó három hónapjának kínálata. Az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportja hasonló folyamatokat mutat. Eszerint a fővárosban eladott lakások száma harmadával esett vissza, ami azt jelenti alig valamivel több, mint 700 új építésű lakás talált gazdára az idei év első negyedében. Ennél kevesebb lakáseladásra 2016 óta csak a koronavírusjárvány kitörésekor, 2020. II. negyedévében volt példa.
