Az erdélyi Nethuszár szúrta ki a romániai SNSPA – Center for Civic Participation and Democracy (Polgári Részvétel és Demokrácia Központ) felmérésének megdöbbentő eredményét: kis túlzással Putyin ötödik hadoszlopa lett a romániai magyarság. A lap szerint az erdélyi magyarok körében terjedő és egyre erősödő oroszimádat komoly gondokat okoz majd a kisebbségi érdekvédelem és érdekérvényesítés területén. A magyarok az alulképzettekkel és a szélsőségesen jobboldali AUR-szavazókkal kerültek egy fazékba, sőt – ők váltak az ország legoroszpártibb közösségévé.
Mi is megtaláltuk a felmérést, amely azt vizsgálta, válság idején miként változik a román lakosság hozzáállása az Európai Unióhoz, a NATO-hoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz. Három különböző időpontban mértek: a Covid-19 világjárvány előtt (2019), a pandémia okozta korlátozások után (2021), valamint az ukrajnai invázió kitörése után. Arra voltak kíváncsiak, hogyan alakult a bizalom a nyugat (EU, NATO, USA) és a kelet, vagyis Oroszország iránt, és arra is, egyes táboroknak milyen a szerkezete.
Az eredmények azt mutatják, hogy a romániai közvéleményt a nyugatbarát attitűdök uralják, még akkor is, ha ott is erős volt a világjárvány társadalmi-gazdasági hatása, egyre nagyobb teret nyernek a populista üzenetek és az mesterségesen generált nyugatellenes narratívák is. A románok több mint fele bízik a nyugatban, míg az Oroszországba vetett bizalom a háború kezdete óta bezuhant. A baloldali és jobboldali közönség között nincsenek jelentős különbségek, ugyanakkor a populista attitűdök és az AUR-ra való szavazás az Oroszországba vetett bizalom előrejelzőjévé vált. A kutatók kénytelenek voltak bevezetni egy új, addig nem használt kategóriát, a magyarokét, mert ők jelentősen kilógnak minden más társadalmi csoportból.
2022 augusztusában a románok 63 százaléka bízott a NATO-ban, 62 százalék az EU-ban, és 49 százalék Amerikában – Oroszországban viszont csak alig hét százalék. A Moszkva iránti bizalom két év alatt gyakorlatilag bezuhant: tavaly még a 18-29 éves korosztály 31 százaléka hitt nekik, idén ez már csak hat százalék ebben a csoportban.
Nagyon érdekes a régiók szerinti elosztás: az adatokat bemutató grafikonba a központi régió mellé zárójelbe odaírták, hogy magyar kisebbség, annyira kiugró az ottani adatsor: például Olténiához képes tízszer akkora Moszkva támogatottsága. Ráadásul a magyarlakta régió az egyetlen hely, ahol az elmúlt három év alatt nőtt az oroszbarátság: 2019-ben 12 százalék volt, tavaly már 15, idén pedig 22. Úgy látszik, az erdélyi magyarok nagy része rácuppant az M1 híradóira. Az is világosan látszik: az oroszhívők többsége vagy a szélsőséges AUR, vagy az RMDSZ szavazója.
Ugyan 2019-ben és 2021-ben országosan több volt a fiatal (18-29 év közöttiek) az oroszbarát közönségben, ez a tendencia 2022-ben már nem volt jelen. A felsőfokú végzettségű fiatalok többé nem bíznak Oroszországban, ám az inaktív (munkanélküli vagy felsőfokú végzettséggel nem rendelkező) fiatalok még igen. Ugyanez igaz a kevésbé tájékozottakra, valamint a magyar kisebbségre.
Egy grafikon a felmérésből: Oroszország támogatottsága Romániában földrajzi régiók szerint. Idén utcahosszal vezet a magyarlakta vidék.
A Nethuszár szerint az ijesztő jelenséggel a politikának is kell kezdenie valamit, ugyanis „a baj ott kezdődik, hogy a Facebookon, és a többi közösségi médiában kommentelő, posztoló magyarajkú csőcselék olyan szinten agresszív, gyűlöletkeltő, barbár hangvételű, hogy az messze kiemeli őt a környező népek sorából. Hogy jobban értsük: egy agresszív, az ukránokat gyalázó, Putyint éltető, a háborús bűnöket relativizáló poszt több interakciót von maga után, ebből kifolyólag »jobban látszik« a közösségi média felületein is. A CPD által végzett vizsgálat pedig nemcsak az utóbbi idők közvélemény-kutatási adatainak összehasonlítását vette alapul, illetve a Google keresésekre alapozott elemzéseket, hanem a Crowd Tangle-t is, amely a Facebook-oldalak és Facebook-csoportok elemzésére szolgáló alkalmazás. A kép lesújtó: a magyarok külön csoportként szerepelnek benne, mint a leginkább oroszpárti réteg.”
A jövő sem fényes – a román titkosszolgálatok eddig is nemzetbiztonsági kockázatként tekintettek a magyarokra csupán amiatt, hogy magyarok – képzelhetjük, hogy ebben a háborús helyzetben az oroszpártiság mennyivel növeli meg a szervek figyelmét.
A Nethuszár egy másik veszélyre is felhívja a figyelmet. „Teljesen mindegy, hogy az RMDSZ-ről vagy az EMSZ-ről beszélünk, a magyar pártok két tűz közé kerülnek: ha emberséges, európai és civilizált hangnemet nyújtanak, akkor elveszítik a csőcselék szavazatait, ha pedig megpróbálnak kedvezni a csőcseléknek azzal, hogy némi putyinizmust megengednek magunknak a kommunikációiban, akkor nemcsak a románok haragját piszkálják fel, hanem az állami szervek kitüntetett figyelmét is.” Mintha egy fortélyos félelem, a csőcseléktől való félelem igazgatná a véleményvezérek elméit – állapították meg.
A populizmus és a hülyeség terjedésének a magyarok körében már korábban is volt egy kézzel fogható bizonyítéka: miközben a Covid-járványban az erdélyi magyarok által rajongott Orbán Viktor is az oltások felvételére buzdította az emberek, egész Romániában a Székelyföldön volt a legalacsonyabb az átoltottsági mutató. Erre a Nethuszár szerzője is felfigyelt, és így zárja az értékelést: „az lehetett az első figyelmeztetés, a jelenlegi felmérés pedig a második – az erdélyi magyarság olyan úton indult el, amelynek a vége csak és kizárólag tragikus lehet számunkra!”
