Amikor leszállt a Lófékező

Amikor leszállt a Lófékező

A II. világháborús sérülések restraurálása után a felállítják a Lovat fékező csikós szobrát (ifj. Vastagh György, 1901.) a Nemzeti Galéria D épülete elé 1982-ben (Fotó: Fortepan/Bojár Sándor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egy kép anatómiája: negyven évvel ezelőtt befejezéséhez közeledett a Budavári Palota háború utáni átépítése. Már a palotában működött a Budapesti Történeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Munkásmozgalmi (később Legújabbkori) Múzeum, csak az Oroszlános udvaron zajlottak nagyobb munkálatok, az F épületben ekkoriban alakították ki az Országos Széchényi Könyvtár új helyiségeit. Az A, a B és a C épület által közrefogott Hunyadi udvaron, ahol a Mátyás-kút is található, ezelőtt 40 évvel helyezték el Vastagh György szobrát, a Csikóst.

A épület

A kép keletkezésének idején az ostromot követően alaposan átszabott épületszárnyban a Munkásmozgalmi Múzeum működött. A renoválás során, a 60-as évek közepén megszüntették a Szent György térre néző hatalmas kocsibejáratot, és a Hunyadi udvari kocsikihajtót is. Kevéssé köztudott, hogy az A épület területét a Krisztinaváros felé meghosszabbították, így nyugati fala egy vonalba került a C épülettel. A bejáratot ide, az A épület másik oldalára, a Hunyadi udvar szélére helyezték át. A legutóbb egy Hauszmann-kiállításnak otthont adó szárny jelenleg zárva tart, felállványozva várja további sorsát. A munkálatok állítólag rövidesen elkezdődnek; a cél az eredeti állapot visszaállítása. A tervek szerint a rekonstrukció – az E épületet még érintő – első etapja 10 év múlva lesz kész. Kérdés, hogy felmérték-e: mit szükséges esetleges művészi értéke és a történelmi hűség miatt megtartani a palota jelenlegi enteriőrjeiből.

B épület

A palotaszárny a második világháborúban súlyosan megsérült: a Hunyadi udvarra néző fehér márványterem mennyezete beszakadt, szomszédja, a Duna felőli oldalon állt büfécsarnok viszont szerencsésebben vészelte át az ostromot. A két reprezentatív tér maradványait a 60-as években elbontották; a fehér márványterem helyén létesített kiállítóterem az eredeti helyiség kétharmadára terjed ki. Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját itt állították ki Debrecenbe való szállítása előtt. A háborút követő helyreállítás során az épületarchitektúra is megváltozott, vasbeton alapozást kapott. Az újabb nyilatkozatok alapján tervezik az eredeti külső és belső rekonstrukcióját.

A Lófékező vagy Csikós

A szobor ifjabb Vastagh György (1868–1946) alkotása. A szobrász rangos művészdinasztiából származott; művei nem formabontók, stílusteremtők, de grandiózusak. Az 1901-re elkészült Lófékezőt a palota lovardájának bejáratánál helyeztette el Hauszmann Alajos. A szobor Budapest ostromát súlyos sérülésekkel élte túl: több helyen összenyomódott, lyukak keletkeztek rajta. A háborút követő évtizedekben is mostoha sors jutott osztályrészül a Csikósnak, sokáig a törmelékek között, a palotaudvaron hevert, állapota miatt felmerült a beolvasztása.

Szerencsére végül a restaurálása mellett döntöttek: Búza Barna szobrászművész, Pölöskei József díszműkovács, Kótai József és Tóthfalusi László ötvösművészek éveken át tartó aprólékos munkával állították helyre a szobrot, közben új rekonstrukciós technikát is kidolgoztak. Az újjászületett Csikós 1982-ben a Hunyadi udvarra került, ahonnan a 2010-es évtizedek közepén eltávolították. Ismételt felújítása óta az eredeti helyén, a néhány éve felépített Lovarda replikája előtt látható.

Vastagh két másik, Budapesten fellelhető közismert alkotásán is nyomot hagyott a történelem. Az eredetileg a bástyasétányon, a Hadimúzeum (ma: Hadtörténeti Múzeum) előtt álló Görgey-lovasszobrot az 50-es évek elején politikai okokból beolvasztották, anyagát pedig a Sztálin- és az új Kossuth-szoborba öntötték. Az alkotást végül az ezredforduló idején rekonstruálták, s állították fel a Fehérvári kapu fölé. Vastagh másik művének, az eredetileg a Köröndön álló Bethlen Gábor-szobornak politikai okokból kellett helyet változtatnia. A Millenniumi Emlékműre került, III. Károly nemkívánatossá vált alakmását pótlandó.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/23. számában, az Időgép mellékletben jelent meg, június 3-án.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Hirdetés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben