Először olvasható magyarul Himmler utasítása a „zsidó rituális gyilkosság” vádjának terjesztéséről.
Időgép
Idén 75 éve, 1948 július 31-én megindult meg a Gyermekvasút első szakaszán a vonatforgalom, a teljes vonal két évvel később készült el. Egy kép anatómiája.
Korábban komoly szakmai viták folytak arról, hogy Marokkóba milyen úton jutott el az újkőkori forradalom. Az Uppsala Egyetem vezetésével kilenc személy maradványainak genetikai vizsgálatai azt mutatják, a Magreb-térség egy igen heterogén, virágzó környezet lehetett.
Több száz amforát rejtett a roncs.
75 év hallgatás után „tört meg” most 98 éves Edmond Réveil, aki azt szeretné, ha a halott katonákra emlékeznének, és hogy a családjaik megtudják, hol nyugszanak.
Bűzös pocsolya és pusztító folyam volt egykor az Ördög-árok, melynek Budapest 1944-es ostroma idején is szerepe volt.
A Kuffart Hajnalka által Modenában talált forrás igazolja, hogy nem a halált okozó stroke volt az első Hunyadi Mátyás életében.
Nem hétköznapi ókori római építési feliratra bukkantak 1900-ban, Budapesten: az uralkodó ünneplésére létrejött kultikus
egylet és az ő talányos helyiségük.
A Bombázómaffia című könyv arról szól, hogy az amerikai légierő tisztjei, illetve a hozzájuk csapódott csodabogarak, zsenik és mentális zavarban szenvedők hogyan tették a légierőt, azon belül a bombázókat a háború egyik legfontosabb csapásmérő erejévé.
Egy hajdani pékség épületében folyó ásatások közben a régészek feltártak egy falfestményt, amely egy pizzára megszólalásig hasonlító lepényt ábrázol, különböző feltétekkel.
Ezelőtt 80 évvel, 1943. július 24–25-én távolították el a hatalomból Benito Mussolinit.
Százhúsz éve indult az első menetrend szerinti autóbuszjárat az országban.
Ki veszélyezteti a békét? A Nyugat! Ki tesz a békéért? Mi, magyarok! Negyven éve ugyanaz volt a nóta, mint ma – nem tragi(komi)kus ez valahol? Egy kép anatómiája.
Nagy Imre 1958. június 16-án áldozta életét a bitófán. Az évfordulón nem a politikust, hanem az embert, a nagyapát akartuk megidézni; ehhez kértük Jánosi Katalin segítségét.
Az, hogy kulturálisan kik vagyunk és hová tartozunk, nem a mai politikusok véleményétől függ – mondja Romsics Ignác történész. Interjú!