Magasról tesz a Fidesz–KDNP az emberek problémáira. 2022-ben elkergetjük az embertelenség bandáját. Káosz a válságkezelés. Megrohadt a fideszes narancs.
Mint azt a fenti idézetek mutatják, a demagógiát sem nélkülözték az ellenzéki felszólalások a parlament hétfői, mindössze fél órás ülésén. Ezúttal reakció nélkül maradtak a kemény odamondogatások, mert a kormánypártok bojkottálták a tanácskozást, amely határozatképtelenség miatt gyorsan véget is ért. Az ellenzék azért kezdeményezte az ülést, mert elégedetlen a kormányzati válságkezeléssel vírusügyben, amelynek vizsgálatára parlamenti bizottságokat szeretett volna létrehozni. Országgyűlési keretek között erre most nincs lehetőség.
Az obstrukció, a törvényhozás munkájának gáncsolása, lassítása hagyományosan kisebbségi (ellenzéki) műfaj; ha a többség gyakorolja, az magának az intézménynek a működését lehetetleníti el. Ezt láttuk tegnap nem először a Fidesztől. Meglehet, olykor túlzó az ellenzéki kritika, de álságos azzal kitérni a vita elől, hogy az ilyesmi zavarja a járvány elleni védekezés sikerét. Lehet vitatni, hogy milyen céllal, de az ellenzék parlamentáris eszközökkel élve próbált vitát kezdeményezni egy olyan ügyben, amelynél aligha van ma fontosabb.
A kormány távolmaradása azt jelzi, hogy nem az ellenzéki hangoskodás, ha úgy tetszik: hőbörgés zavarja, hiszen arra akár önigazolásként is hivatkozhat: lám, kifogástalan demokráciában élünk, a parlamentben is szabadon lehet szidni a hatalom képviselőit. De az Országgyűlés nem a Hyde Park, a kommunikációs lufiként kipukkanó bírálatok nem helyettesíthetik a kormány és ellenzék közötti parázs, de érdemi párbeszédet, legfőképpen nem a végrehajtó hatalom parlament általi ellenőrzését. Ennek a funkciójának nem tudott eleget tenni az egyre kevésbé tisztelt Ház, amely így nem több, mint papírmasé díszlet Orbán Viktor látszatdemokráciájában.
