Maszk és igazolvány – ezek a valódi kilátások
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Nem vagyunk elegen beoltva, ezért valószínűleg kellenek majd korlátozások. De ilyet nem lehet mondani. Viszont olyat sem lehet ígérni, hogy nem lesznek korlátozások – akár ezt is mondhatta volna kedden a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök.

Valódi jelentése mindenesetre körülbelül ez volt a napirend előtti felszólalásának. A kormányfő azt mondta: ha elegen be vagyunk oltva, akkor nem kell visszatérni a zárásokhoz és a maszkhasználathoz. Ha. Márpedig pillanatnyilag aligha lehetünk elegen beoltva, hiszen a kormány és maga a miniszterelnök is oltásra biztatja az oltatlanokat. 

Ugyanebben a beszédben a miniszterelnök azt állította, hogy a maszkhasználattal nem lehet legyőzni, de még megfékezni sem a vírust. Ezzel az állítással nem csak az a probléma, hogy ellentmond a korábbiaknak – hiszen a kormányfő szerint is vissza kell térni a maszkhasználathoz, ha nem leszünk elegen beoltva – hanem az, hogy csak részben igaz. A maszkhasználat valóban kevésbé képes meggátolni a delta varinánssal való fertőződést, de még így is csökkenti a megfertőződés esélyét. Alátámasztja ezt több magyar szakember véleménye, akik javasolják a maszkviselést zárt terekben, ahol többen vannak együtt. És alátámasztja talán az is, hogy a Magyarországnál hasonlóan vagy jobban átoltott országokban egyáltalán nem mondtak le a járványügyi döntéshozók maszkviselésről. Magyarországon egyelőre sem a kormányzat, sem önkormányzatok nem vállalták a politikai kockázatot, hogy maszkviselésre kötelezzék a lakosságot zárt terekben, miközben a hasonlóan átoltott Ausztriában már a magasabb szintű védelmet nyújtó FFP2-es maszkok kötelezők. Azt, hogy bizonyos közösségi események csak védettségi igazolvánnyal látogathatók, szinte mindenhol bevezették, miközben Magyarországon teljesen feledésbe merült az oltatlanok és az oltottak megkülönböztetése. 

A több ismeretlenes egyenlet legfontosabb ismeretlene az, hogy mi számít elegendő oltottságnak. Az aktuális tudományos közmegegyezés szerint 60 százalékos oltottság nem elegendő ahhoz, hogy ne fusson fel a negyedik hullám, ehhez 80 százalék feletti átoltottságra lenne szükség.

A másik nagy ismeretlen, hogy mekkora járványhullám az, ami a kormányzat szerint mindenfajta védelmi intézkedés nélkül, “lábon kihordható”, vagyis mennyi intenzíven ápolt beteg és napi halálozási szám számít a döntéshozók szemében túl soknak. Arra a kérdésre, hogy mi a terv, milyen számok esetén fognak lépni és mit, a korábbi hullámokhoz hasonlóan most sem szeret felelni a kormányzat. Arról sem közölnek információt, hogy milyen járványügyi becslésekkel, milyen forgatókönyvekkel dolgoznak.

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásából a többség érthető módon azt hallotta ki, hogy minden rendben van. A magas átoltottság miatt Magyarország korán nyithatott, dübörög a gazdaság, ezermilliárdos nagyságrendben várhatók adókedvezmények-és visszatérítések, nyugdíjprémium. Ahogy tavaly ősszel, most sincs arról szó, hogy a járvány is dübörög, és hogy ezen a téren mégis mik a valódi kilátások.