Az RTL kamerája előtt intette önmérsékletre Mészáros Lőrinc nagyvállalkozót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Érdekes fordulat ez a kormány kommunikációjában, amely ezidáig teljesen természetesként kezelte Mészáros Lőrinc mesés meggazdagodását. Egy válság viszont sok mindent megváltoztat – nem csak a rendszer mélyén rejtőző konfliktusokat hozhatja felszínre, hanem a választók figyelmét is ráirányíthatja arra, hová is vándorolnak fáradságosan megkeresett forintjaik. Így már Mészáros Lőrinc gazdagodása sem kezelhető pusztán üzleti ügyként, amelyhez a kormányzatnak semmi köze.
Ez olyannyira nincs így, hogy harminc százalékban a magyar állam érdekeltségébe tartozik az az MHB Bank, amelynek leányvállalata, az Euroleasing Zrt. lízingeli azt a mindössze 27 milliárd forint értékű jachtot, amelyen Mészáros Lőrinc a családi nyaralását tölti. Mindennek tetejébe kiderült, hogy a „nemzeti tőke” letéteményesének ügyei már az Integritás Hatóság ingerküszöbét is elérték. A Szabad Európa információi szerint az uniós nyomásra alapított új korrupcióellenes testület figyelmét a Püspökladány és Biharkeresztes között zajló vasúti felújítási munkálatok keltették fel, miután úgy tűnik: jó néhány alvállalkozót nem sikerült a beruházónak kifizetnie. Szerencse, hogy a „kizsákmányoló külföldi tőkéseket” azért sikerült megfékezni.
Néhány napja egyébként még maga Gulyás Gergely nyilatkozott úgy a Magyarországi Református Egyház zánkai ifjúsági táborában, hogy még legalább 30-40 Mészáros Lőrincre lenne szükség, ami eléggé borús jövőkép lenne, figyelembe véve, hogy még ezt az egyet sem sikerült megfegyelmezni, és kilátás sincs rá, hogy termékeny talajra hullanának a miniszter intelmei („kisebb hajó, több szerénység”), hiszen ha az érintett értené, amit Gulyás Gergely kommunikálni próbál, és ha a kormányzat nem csak a gazdasági válsághoz fazonírozott kommunikációs frázisok szintjén várná el kedvenc tőkéseitől az épelméjű gazdálkodást, hanem ténylegesen is, akkor Mészáros Lőrinc már eleve nem ruházott volna be úszó szállodára.
Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sem arra használta volna fel 2020 koronavírus-járvány által beárnyékolt nyarát, hogy Szíjj László milliárdos hajókölteményén ladikoljon – aki véletlenül szintén bővelkedik állami megbízásokban. És valószínűleg Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter sem vett volna ki a kaszinóbizniszből 1,6 milliárdos osztalékot – amit tavaly nyáron Gulyás Gergely „értelmezhetetlen összegnek” minősített. Nagyjából ennyire értelmezhetetlen a NER számára a „nagyobb szerénység”. A józan ésszel élő polgárok számára pedig még ennyire sem értelmezhető a „nemzeti tőke” fogalma, amely jelenlegi formájában legfeljebb nemzeti tragédiának alkalmas.
