A Politico idén is megválasztotta az év legerősebb, legnagyobb hatású európai politikusát, aki szerintük az Európai Tanács exelnöke, a volt és minden bizonnyal leendő lengyel miniszterelnök, Donald Tusk. Ez a hír már önmagában is elég érdekes, be is számolt róla számos hazai portál.
A független politikai hírcsatorna munkatársai „az év emberén” kívül három kategóriában állítanak fel „sikerlistát”: kik az elmúlt esztendő legaktívabb, legcselekvőképesebb politikusai, kik az álmodozók és kik a legfőbb kerékkötők. Ezek a névsorok is rejtenek érdekességeket. Például aki tavaly vezette a leginkább tevékeny politikusok listáját (Zelenszkij), az idén egy másik rangsor (álmodozók) élére került. A cselekvők sorrendjét viszont az a Meloni vezeti, aki egy esztendővel ezelőtt még a felforgatók éllovasa volt.
És ezzel elérkeztünk a „magyarok” számára tán legérdekesebb kategóriához: a zavarók-kerékkötők listáján bronzérmes lett Orbán Viktor miniszterelnök. Az indoklás szerint azért, mert 2010 óta leépítette a magyar jogállamiságot és sajtószabadságot, folyamatosan harcol az EU intézményeivel, és vétóival túszul ejtette Brüsszelt. A 2024 második felében esedékes EU Tanácsi elnökséget pedig felhasználhatja olyan politikák előmozdítására, amelyek ellentétesek az európai értékekkel. Szép eredmény: a sokéves áldozatos küzdelem, lám, meghozta gyümölcsét.
Ezzel az eredménnyel mégsem lehetünk elégedettek! A bronzérem is szépen csillog, de mégsem fénylik annyira, mint az arany. Pláne, hogy tavaly még miénk volt az ezüst. Meloni kiesésével okkal-joggal reménykedhettünk az első hely megszerzésében, de „Putyin bankárja” és egy katalán szeparatista valahogy mégis megelőzte a magyar élversenyzőt, akit ez a tény további erőfeszítésekre kell sarkalljon. A sikerben bízhatunk is, hiszen tudjuk: minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük…
Hajrá, Viktor! Mindent bele!
