Két választás Magyarországon

Két választás Magyarországon

Közmunkások Magyarországon (Fotó: Farkas Norbert/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kezdjünk egy gyors, előválasztás utáni látlelettel.

Gyurcsány Ferenc úgy tart közjogi kiokosítót arról, hogy miként is választanak miniszterelnököt a Parlament, hogy még aznap este kell a feleségének élő adásban elmagyaráznia, hogy ugyan, dehogy volt ez zsarolás.

Márki-Zay Péter – alighanem nem függetlenül az előbbiekben taglaltaktól – bejelenti, hogy hetedik frakciót is szeretne majd a tavaszi választások után megalakuló Országgyűlésbe.

Beszélő fejek azt elemzik, hogy mennyire túlnyerte magát a hódmezővásárhelyi polgármester a káderdűlőn és Angyalföldön is és hogy ez mire lesz majd elég 2022-ben.

Baloldaliak tépelődnek azon, hogy számukra nem jelent alternatívát sem a neokonzervatív, piacpárti programelemeket szajkózó MZP, sem az időnként nagyokat ígérő, de azért még mindig igen liberális gazdaságpolitikát hirdető Dobrev Klára.  

És akkor most következzen valami egészen más.

Hagyjuk egy kicsit az összellenzéki álomvilágot, ahol már államtitkári, tévéelnöki posztokat osztogatnak, hanem a valóságot nézzük inkább. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának friss felméréséből kiderül, hogy minél több a közmunkás a faluban annál nagyobb arányban szavaznak a kormánypártokra. Voltak korábban is kutatások, amik ezt mutatták ki, de ennek a tanulmánynak a nyomán most számszerűsítették is az eredményt. E szerint a hét évvel ezelőtti parlamenti választáson minimum 5-6 mandátumot (!) hozott a Fidesz-KDNP-nek a közmunka. Érdekes aztán az is, hogy a képlet fordítva is működik. Vagyis a kabinet kvázi jutalmazza a településeket (és persze a vezetőjüket) azzal, hogy ahol sokan szavaztak a kormánypártokra, ott továbbra is sok helybelinek tud (köz)munkát biztosítani a polgármester. Azt már én teszem hozzá, hogy sokszor más elhelyezkedési lehetőség amúgy sincs ezekben a falvakban, de még a közelükben se nagyon.

De a tanulmány legfontosabb megállapítása ez: „A közfoglalkoztatás úgy is hat a választási eredményekre, hogy azok is elmennek szavazni, aki amúgy nem tennék meg.” Ez gyakorlatilag kötelező- és nyílt szavazást jelent. Visszaút a „munka világába”? „Teljes foglalkoztatottság?” „Tíz év alatt egymillió munkahely?” Ugyan, ne vicceljünk már. A kormány választási csodafegyvere ez már, semmi más.

Úgyhogy amikor az ellenzéki előválasztás első, második fordulójában megjelentek egyébként valóban nagy számáról beszélünk, akkor mindig számoljunk úgy, a „másik Magyarországon”, a kistelepülésen élők is szavazni fognak majd. Csak ott ez nem magasztos állampolgári-, hanem húsbavágó létfenntartási kötelezettség.

„Emlékezzünk majd erre, amikor szavazzunk!” És persze akkor is, amikor az eredményeket várjuk.