Kisebbik rossz?

Kisebbik rossz?

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Parlamentben 2015. február 17-én (fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Összességében csökkent a magyarok Oroszország iránti bizalma 2018 óta, a kormánypárti szavazók 55 százaléka mégis inkább vele fűzné szorosabbra a viszonyt, mint az Egyesült Államokkal. A negyven év alatti Fidesz szavazóknak pedig 65 százaléka vélekedik így. Ez akkor is elgondolkodtató, ha az összes megkérdezett közül továbbra is többen húznak az Egyesült Államokhoz, mint Oroszországhoz.

A Medián 444.hu számára készült közvéleménykutatása választás elé állította az embereket, vagyis gyakorlatilag azzal az alapfeltevéssel élt, hogy valamilyen befolyási övezetbe végülis tartoznia kell Magyarországnak. A Fideszt választók többsége Oroszországot választotta. Úgy, hogy az Oroszországba vetett bizalom mégiscsak csökkent, nem csak összességében, hanem a fideszesek körében is.

Tehát a kormánypárti szavazók  egy olyan országgal szeretnének szorosabb kapcsolatot fenntartani, amelyről egyébként maguk is bevallják, hogy egyre kevésbé bíznak benne. Valószínűleg azért, mert éppen fegyverrel szerez érvényt az érdekeinek egy Magyarországgal szomszédos ország területén, miközben az orosz hátországban a szabadságjogok tekintetében félig-meddig  beköszöntött ismét a kommunista diktatúra. A világ számára példát jelentő fejlődés és jólét viszont nem érkezett el, a bőséges nyersanyagkészletek ellenére sem. 

Valószínűleg nem véletlen, hogy a kormánypártokhoz húzó idősebbek még mindig lényegesen kisebb arányban támogatják az Oroszországhoz való közeledést, mint a fiatalok. Ők talán még emlékeznek, milyen volt, amikor a Magyar Népköztárság hasonlóan védelmezte a magyarokat a kapitalista mételytől – szovjet segítséggel és módszerekkel  – mint ahogy Oroszország most a saját lakosságát a nyugati propagandától: hírzárlattal, a szólásszabadság korlátozásával, a tüntetőkkel szembeni elrettentő rendőri fellépéssel. 

A kormánypárti válaszadók többsége az ellenszenves nagyhatalmak közül mégis Oroszországot látja a kisebbik rossznak. Nyilván fontos kérdés, hogy mivel vívta ki az ellenszenvüket az Egyesült Államok, de ennél is fontosabb, hogy mi indokolja ezt az otptimizmust. Pontosan mit tudnak Oroszországról? És mit remélnek az orosz közeledéstől, annak ellenére, hogy hiába az Oroszországot pozitív színben feltüntető és a nyugatot ostorozó kormányzati propaganda, maguk is csökkenő bizalommal vannak Oroszország iránt? Mi söpri el a bizalmatlanságukat, a kételyeiket, amikor két érdekszféra közül választanak? Érdemes lenne elvégezni ezeket a mélyfúrásokat, amíg nem késő.