Minek ide parlament?

Minek ide parlament?

Varga Mihály pénzügyminiszter (b) átnyújtja a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a Parlamentben 2022. június 7-én. (MTI/Máthé Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Amikor a parlament a nyáron elfogadta a jövő évi költségvetést, tudható volt, hogy a jogszabály abban a formában nem éli meg a hatályba lépését. Illékony alapra, bizonytalan előfeltételezésekre építette a kormány a 2023-as állami kiadásokat és bevételeket rögzítő törvényt, így az lett volna a csoda, ha az év végéig nem írja át az egészet.

Semmit nem mond egy ország állapotáról, politikai stabilitásáról/instabilitásáról, hogy mikor fogadja el a parlamentje a következő évi költségvetést. Fontosabb, hogy az állampolgárok és a gazdasági szereplők számára minél kiszámíthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat garantáljon az aktuális hatalom. Ahol például nem vagy csak egészen szélsőséges helyzetben képzelhető el évközi adómódosítás, szabályátírás. Egykor nem keltett különösebb feltűnést, ha a parlament az év utolsó napjaiban is vitázott még a költségvetés részleteiről, a módosító indítványokról. Az, hogy a költségvetésből ki, mire és mennyit költhet, illetve hogyan, kitől teremtik elő az ehhez szükséges bevételeket, politikai értékválasztás kérdése, ezért az erről zajló vita és döntéshozatal a legteljesebb átláthatóságot követelné meg.

Ehhez képest nálunk a parlament által jóváhagyott költségvetést rendeleti úton írta át a kormány. A december 23-án átadott szövegről tegnap délután tette közzé állásfoglalását a Költségvetési Tanács; ebből tudott meg először fontos részleteket a közvélemény, beleértve nyilván a parlament legtöbb képviselőjét is. Így azt, hogy a hiány a pénzügyminiszter korábbi fogadkozása ellenére mégis több lesz 3,5 százaléknál, a tervezetthez képest növekednek az állam kamatkiadásai, a kormány az uniós források érkezésében bízva előlegez meg beruházásokat, s a világrekord áfán (és az infláción) keresztül gigantikus összegeket készül kihúzni polgárai zsebéből. Ezekről majd elmondják a véleményüket a szakértők, a közgazdászok – a Költségvetési Tanács lát kockázatokat, a háromtagú testület jóváhagyó állásfoglalásán nincs ott Matolcsy György jegybankelnök kézjegye. Nagyobb gond szerintem, hogy a rendeleti kormányzás lehetőségével visszaélve Orbán Viktor érdemi vita és politikai kontroll nélkül tologathat ide-oda ezermilliárdokat. A szomszédunkban zajló háború és annak gazdasági következményei eddig nem látott kockázatot és kihívást jelentenek, ám semmi sem indokolja ebben az esetben a parlament és a nyilvánosság megkerülését. Mi akadályozta a képviselőket abban, hogy akár a karácsony előtti napokban megvitassák a jövő évi költségvetés nyitott kérdéseit? Ha a miniszterelnök a veszélyhelyzet idején el tudott utazni a vb-döntőre, a parlamentben is megvitathatta volna a költségvetés átírását.

Úgy látszik azonban, hogy erre a kormánypárti képviselőknek nincs igényük, az ellenzéknek pedig nincs ereje kikényszeríteni a vitát. Kövér László bábszínházára ezúttal díszletkellékként sincs szükség. Hol válság van, ott válság van.

Olvassa reggeli véleménycikkünket, valamint az elmúlt nap legfontosabb híreit és a következő órák várható eseményeit összefoglaló „képbehozónkat” kora reggel már a postafiókjába érkező hírlevelünkben! A kávé koffein a testnek, a Magyar Hang reggeli hírlevele koffein a szellemnek! Iratkozzon fel és kezdje velünk a napot!