Nem sokat haladtunk

Nem sokat haladtunk

(Forrás: Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Legfőbb ideje lenne, hogy a kormány a választópolgárok színe elé álljon, és elszámoljon azzal, hogy Magyarország a jólét és a felzárkózás tekintetében miért szorult az európai rangsorok végére. A rangsor vége alatt bizonyos esetekben a szó szoros értelemben vett utolsó helyet kell érteni. Az Eurostat friss adatai nem váratlanok, de lesújtóak. A háztartások tényleges egyéni fogyasztása az Európai Unióban Magyarországon van a legmesszebb az uniós átlagtól. A bolgár adat korábban ennél is rosszabb volt, de – mint azt az elemzők előre jelezték – a tavalyi évben Bulgária fordított. Nagyon egyszerűen szólva: Magyarország hátra ment, nem előre. Ott áll feketén-fehéren a tényleges fogyasztást leíró adatsorban, amelyből a háztartások jólétére, az életszínvonalra lehet következtetni. A statisztika jelenleg az uniós átlagnál 30 százalékkal alacsonyabb életszínvonalat jelez.

A más uniós országokkal összevetetett, egy főre eső GDP-adatok kevésbé alkalmasak arra, hogy leírják az életszínvonalat, de ezek sem adnak okot az ünneplésre. Bár ezen a téren Bulgáriát, Görögországot, Szlovákiát és Lettországot is megelőzi Magyarország, és valamennyit előrehaladt a felzárkózással is, látványosan kevesebbet fejlődött a legtöbb régiós versenytársánál az elmúlt húsz évben. Elég Románia és Lengyelország példáját említeni, amelyek jelentősen rosszabbul álltak Magyarországnál 2004-ben: az egy főre eső GDP Lengyelországban az uniós átlag mindössze 51 százaléka volt, Romániában 35. Ma mindkét országban 80 százalék ez az érték, Magyarországon 76. Vagyis nem csak ledolgozták a hátrányukat ezek az országok, hanem, egyelőre kevéssel, de meg is előzték Magyarországot. Dacára a néhány, a gazdasági növekedés szempontjából kedvező esztendőnek (lásd még: „dübörög a gazdaság”) keveset tudott előrehaladni az ország.

A „háborús idők” aligha jelenthetnek elég magyarázatot, hiszen ennél hosszabb távú trendekről is szó van. Ezek a jelenségek nyilván nem lehetnek függetlenek a kormány gazdaságpolitikai döntéseitől. És már nem lehet pusztán arra sem hivatkozni, hogy a Fidesz gazdasági problémákat örökölt elődeitől. Hiszen csaknem másfél évtizede gyakorlatilag teljhatalmat élvez Magyarországon. Magyarázattal tartozik a választóknak azzal kapcsolatban, mi a felelőssége abban, hogy a felzárkózás a régió átlagos szintjét sem éri el, és hogy a választópolgárok életszínvonala Európa utolsója.

Címkék: gazdaság