Üvegplafon

Üvegplafon

Völner Pál miniszterhelyettes és Varga Judit miniszter. Hosszabb időn keresztül,
rendszeresen, alkalmanként.
A fotó forrása: Fekete-Győr András közösségi oldala.

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tanúként idézné be Varga Juditot Völner Pál ügyvédje a védence és Schadl György ellen folyó korrupciós ügyben. A nyilvánosság felkapta a fejét, pedig egyrészt nem is biztos, hogy a bíróság valóban beidézi tanúnak az igazságügyi minisztert, másrészt eleve az a meglepő, hogy ez meglepő. 

Inkább az a furcsa, hogy Varga Judit nem ült már eleve a tanúk padján. A minisztérium vezetőjeként ez akkor is természetes volna, ha egyébként azt állítja, hogy az általa vezetett szervezetben folyó korrupciós ügyről az égvilágon semmit nem tudott. Nehéz elképzelni, hogy egy cég ügyvezetőjének helyettese egy nagyszabású, a vállalathoz szorosan kapcsolódó korrupciós ügy fővádlottja, de az ügyvezetőt még tanúként sem hallgatják meg. Ugyanez egy minisztérium esetében miért történhetne meg?

A Völner-Schadl ügyből egyelőre mégis kimaradtak a miniszteri szintű vezetők: a védelem  Varga Judit mellett beidézné tanúként Trócsányi László volt igazságügyi minisztert is, aki 2014-től állt a minisztérium élén. Arra maga Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hivatkozott, hogy Varga Judit megörökölte a korrupcióval vádolt Völnert, elődje nevezte ki őt, ezért nem is terheli politikai felelősség.

Ha ez így van, akkor kevéssé logikus, hogy Trócsányi Lászlót senki nem kereste az ügyben. A politikai felelősség ugyan nem feltétlenül jelent jogi felelősséget is, de mégiscsak ő jegyezte azt a reformot, amelynek során megszüntették a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát, és létrehozták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart. Schadl György 2015-ben lett ennek a szervezetnek az elnöke. A végrehajtói kar átszervezésének célja az indoklás szerint egyébként az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása volt.

Bármi is lesz az eljárás eredménye, azt talán már kimondhatjuk, hogy ez a próbálkozás fordítva sült el. Ahogy nem szolgálja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat az sem, hogy a nyilvánosságnak az lehet a benyomása: egy korrupciós ügyben üvegplafon védi a miniszteri szintet, amelyet az igazságszolgáltatás nem tud áttörni. Az pedig, hogy a tanúkénti meghallgatásukat Völner Pál védője kezdeményezi, azt a benyomást kelti, hogy a korrupcióval vádolt volt államtitkár "fölfelé mutogat", mint aki nem akarja egyedül elvinni a balhét. Ha valami, ez biztosan nem szolgálja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat.